Kicsöngettek az utolsó művészettörténet tanóráról az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskolában és Gyakorló Gimnáziumban. A tantárgy 2024-től a vizuális kultúra része lesz heti 45 percben, érettségizni pedig nem lehet majd belőle.
"Hát megvolt az utolsó művészettörténet óra. Nem az idén, hanem úgy ténylegesen" - így kezdi a Facebook-bejegyzését az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium művészettörténet tanára, Raszler György.
December végén írtunk arról, hogy az új, 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerint 2024-től már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet mint önálló tárgy, érettségizni pedig a gimnáziumokban és szakgimnáziumokban sem lehet majd belőle.
A tantárgy eddig is csak választhatóként szerepelt a gimnáziumi tantervben és érettségizni csak a fenntartó engedélyével lehetett belőle. Idén azonban a film- és médiaismerettel kivezetik a tantervből és az új alaptanterv szerint a vizuális kultúra tantárgyba "olvasztják bele" 9-10. évfolyamon heti 45 percben.
Az intézkedés ellen a Magyar Tudományos Akadémia korábban közleményben tiltakozott, elfogadhatatlannak, átgondolatlannak és ártalmasnak tartva azt. Úgy vélik, a tantárgy kivezetése miatt az egyetemi művészettörténet szakra kevesebben jelentkeznek majd, ez pedig veszélyezteti az oktatás színvonalát, valamint a muzeológiai, műemlékvédelmi, múzeumpedagógiai, tudományos szakemberek utánpótlását.
Az utolsó művészettanórák időpontjai pedig országszerte vészesen közelednek. Mivel Raszler Györgynek 12. évfolyamos tanítványai voltak, az érettségiig pedig alig több mint egy hét van hátra, az ország egyik legjobb iskolájában már eljött az utolsó művtöri óra időpontja.
"Máshol biztos lesz még év végéig egynéhány, de nekem 12-eseim voltak, úgy hogy nekem ennyi. Olyan érzésem van, mint amikor még látod az állatkertben egy kihaló állatfaj utolsó példányát. Köszönöm a Radnóti Miklós gimnázium diákjainak a közös utazást. Nagyon jók voltatok és igazi élmény volt beszélgetni veletek. Nagyon örülök, hogy megismertük egymást! 2024. április 25. Életem utolsó művészettörténet óráján kicsöngettek"
- írja a bejegyzésében a pedagógus.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
