26 tankerület mintegy 1880 millió forint adósságot halmozott fel januárig

Holott a kormánytól tavaly decemberben 1800 millió forintot kaptak az adósságok rendezésére.

  • Székács Linda

60-ból 26 tankerületi központnak mintegy 1880 millió forintnyi lejárt tartozásállománya volt januárban - írta meg a Népszava a Magyar Államkincstár kimutatása alapján.

Ahogy arról januárban már beszámoltunk, tavaly novemberre 1 milliárd 827 millió forintra nőtt a tankerületi központok összes lejárt adóssága, ami a Klebelsberg Központ szerint lejárt rezsiszámlákból származott. Az adósságok rendezésére az állam decemberben 1800 millió forintot biztosított, a Magyar Államkincstár kimutatása szerint ugyanakkor januárra ismét több milliós - bizonyos esetekben százmilliós - adósságokat halmoztak fel a tankerületek.

A legnagyobb összegű tartozással, összesen 340 millió forinttal a Belső-Pesti Tankerületi Központ rendelkezett, aminek a gazdasági vezetőjét egyébként a napokban vesztegetés, vesztegetés elfogadása és verseny korlátozásának gyanúja miatt őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatását.

A második helyre 193 millió forintos tartozással a Mátészalkai Tankerületi Központ került, 177 millió forintos tartozást pedig a Váci Tankerületi Központ halmozott fel januárig.

A Népszava szerint februárra mérséklődött a helyzet és a tankerületek adóssága 1599 millió forintra csökkent, amit 20 tankerület halmozott fel. A dunakeszi, a kelet-pesti, a miskolci, a szegedi, a tatabányai tankerületben sikerült rendezni az adósságokat, ezeknek februárban már nem volt tartozásuk, míg a Mátészalkai Tankerületi Központban 81 millió forintra, a Váci Tankerületi Központban 97 millió forintra csökkentették annak összegét.

Egyes tankerületeknek ugyanakkor egy hónap alatt nőtt az adóssága;

  • a Kaposvári Tankerületi Központnak nulláról 154 millió forintra,
  • a Békéscsabai Tankerületi Központnak 39 millióról 155 millió forintra,

a Belső-Pesti Tankerületi Központnak pedig továbbra is 336 millió forintnyi tartozása volt, továbbra is a legtöbb az ország 60 tankerülete közül.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.