Korábban még 60 intézményről volt szó.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt a párbeszédes Mellár Tamás kérdésére, miszerint hány közoktatást érintő fenntartóváltási kérelem érkezett idén a minisztériumhoz
Rétvári azt válaszolta Mellár kérdésére írásban, hogy február utolsó munkanapjáig a tankerületektől kapott információ szerint 21 köznevelési intézmény átvételére érkezett szándékjelzés, amely nem egy kiugró adat - szúrta ki a 444.
Az államtitkár kitért arra is, hogy két alapítványi felsőoktatási intézmény és egy egyházi fenntartó visszalépett az átvételi szándéktól, a fennmaradó 18 átvételi szándék közül 9 egyházi fenntartótól, egy nemzetiségi önkormányzattól, 4 alapítványi felsőoktatási intézménytől, és 4 pedig egyéb magán fenntartótól érkezett.
A korábban jelzett 60-as szám a visszalépések előtti, az átadás-átvételi szándékkal érintett összes feladatellátási hely számát jelölte, nem az intézmények számát
– tette hozzá Rétvári.
Az állami iskolák fenntartóváltása kapcsán több oktatáskutató is aggodalmát fejezte ki az elmúlt hetekben. A szakemberek szerint ha egy önkormányzati vagy állami fenntartású intézményt egyház vagy egyetem vesz át, azzal megszűnik az intézmény kötelező felvételi körzete, nem fogja felvenni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyerekeket, a szegregáció mértéke ezáltal nő.
Az Eduline korábban meg próbálta kikérni a Belügyminisztériumtól az érintett iskolák listáját, de sem a Belügyminisztérium, sem pedig a Klebelsberg Központ nem adta ki számunkra.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
