21 iskolát vennének át az államtól az egyetemek, egyházak, nemzetiségi önkormányatok és magán fenntartók

Korábban még 60 intézményről volt szó.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt a párbeszédes Mellár Tamás kérdésére, miszerint hány közoktatást érintő fenntartóváltási kérelem érkezett idén a minisztériumhoz

Rétvári azt válaszolta Mellár kérdésére írásban, hogy február utolsó munkanapjáig a tankerületektől kapott információ szerint 21 köznevelési intézmény átvételére érkezett szándékjelzés, amely nem egy kiugró adat - szúrta ki a 444.

Az államtitkár kitért arra is, hogy két alapítványi felsőoktatási intézmény és egy egyházi fenntartó visszalépett az átvételi szándéktól, a fennmaradó 18 átvételi szándék közül 9 egyházi fenntartótól, egy nemzetiségi önkormányzattól, 4 alapítványi felsőoktatási intézménytől, és 4 pedig egyéb magán fenntartótól érkezett.

A korábban jelzett 60-as szám a visszalépések előtti, az átadás-átvételi szándékkal érintett összes feladatellátási hely számát jelölte, nem az intézmények számát

– tette hozzá Rétvári.

Az állami iskolák fenntartóváltása kapcsán több oktatáskutató is aggodalmát fejezte ki az elmúlt hetekben. A szakemberek szerint ha egy önkormányzati vagy állami fenntartású intézményt egyház vagy egyetem vesz át, azzal megszűnik az intézmény kötelező felvételi körzete, nem fogja felvenni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyerekeket, a szegregáció mértéke ezáltal nő.

Az Eduline korábban meg próbálta kikérni a Belügyminisztériumtól az érintett iskolák listáját, de sem a Belügyminisztérium, sem pedig a Klebelsberg Központ nem adta ki számunkra.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.