Magyarország az okosország-alindex alapján az utolsó harmadban található az Európai Unió országai között. 2016-hoz képest pedig már három helyezést is rontott.
Az Egyensúly Intézet közzétette frissen elkészült Megatrend Indexét, amelyben öt világtrend mérőszámait vizsgálták meg az Európai Unió országaiban. Az oktatás trendben mért adatok pedig nem sok jót ígérnek Magyarországnak.
Az intézet öt kategóriában - oktatás, digitalizáció, környezetvédelem, egészségügy, társadalmi kohézió – vizsgálta az országokat, és egy százfokú skálán pontozta is azokat. Az összesített pontok alapján Svédország lett az első (77,34 ponttal), ami 2021 óta őrzi pozícióját az uniós tagállamok körében.
A második és harmadik helyen Finnország (72,08 pont) és Hollandia (71,96 pont) áll. Utolsó helyre Románia került 45,3 ponttal, amit Bulgária és Litvánia előz meg. Bár a 3 legalacsonyabb pontszámmal rendelkező országok közé Magyarország nem került be, mégsem ért el sokkal jobb eredményt.
Az összesített adatok alapján Magyarország 55,78 ponttal a 21. helyen végzett a 27 uniós ország között.
Okosország-alindex
Az oktatásban mért eredmények alapján Magyarország az okosország-alindex 20. helyén áll. Az intézet szerint ezzel az eredménnyel a következő években Portugáliával (19.), Csehországgal (18.) és Ciprussal (17.) lesz szoros versenyben.
Az oktatási rendszer bemeneti adatait tekintve, ahogyan az uniós országok felében, úgy Magyarországon is romlás tapasztalható. Bár az oktatási rendszer egészére fordított GDP-arányos kiadások mértéke nem változott, a közoktatásra szánt kiadások 0,8 százalékponttal csökkentek.
A tanári kar elöregedésében a magyar oktatás kifejezetten rosszul áll.
2016 és 2021 között 6,9 százalékponttal növekedett az 55 éven felüli tanárok aránya.
A kimeneti eredményeket mérő adatok alapján pedig az utolsó egyharmadba került az ország. 2016 óta három helyezést is rontott. Emellett az is kiderült a felmérésből, hogy a kimeneti adatok jelenleg 24,6 indexponttal maradnak el a svéd eredményektől, akik az országok között az első helyen végeztek.
A felmérés arra is felhívja a figyelmet, hogy „hazánkban aggasztóan alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30 és 34 év közöttiek körében." Az elért eredményeinkkel csupán az olaszokat és a románokat sikerült megelőzni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
