Megjelent a rendelet, évente fogják értékelni a pedagógusokat

A 2024/2025-ös tanévtől indul a pedagógusok értékelése.

  • Tornyos Kata

Minden tanárt a saját főnöke értékel majd a csütörtök este megjelent belügyminiszteri rendelet szerint. A vezetőknél négy személyre szabott cél teljesítéséért az összesen 100 pontból egyenként 10-et lehet kapni, nem vezető beosztásúaknál pedig három ilyen cél elérése 24 pontot érhet – írta meg a hvg.hu. Ezeket a célokat az érintettek véleményének mérlegelésével kell meghatározni.

A teljesítmények értékelését az iskolákban június 30-ig, az óvodában pedig augusztus 15-ig kell elvégezni. A vezető egy beszélgetést követően besorolja az értékelendő pedagógusokat teljesítményszintek szerint. A döntéshez kikérheti a szülők és a tanulók véleményét is, majd „dönt az illetmény-eltérítésről”, vagyis a bért emelheti vagy csökkentheti.

A dolgozó lehet kiemelkedő teljesítményű, ha a pontszáma az elérhető pontszám legalább 80 százaléka, átlagos teljesítményű az, akinek pontszáma ennél kisebb, de az elérhető pontszám legalább 50 százaléka, és „fejlesztendő teljesítményszintű” az, akinek eredménye az elérhető pontszám 50 százaléka alatti.

A rendeletben a mindenkire érvényes, közös értékelési szempontokat és a pontszámokat is meghatározták. A nem vezető pedagógusoknál így alakulnak:

  • Pedagógiai munka minősége, eredményessége 28
  • Feladatvállalás mennyiségi mutatói 12
  • Munkavégzés megbízhatósága, határidők betartása 8
  • Kommunikáció, együttműködés 6
  • Tehetséggondozás, felzárkóztatás 8
  • Motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás 6
  • Egyedi intézményi értékelési szempont 8
Míg a vezetőket az alábbiak szerint értékelik:
  • Intézményi feladatellátás eredményessége 10
  • Erőforrásokkal való gazdálkodás 10
  • Stratégiai szemlélet 10
  • Vezetői kommunikáció és irányítás 10
  • Külső kapcsolatok 10
  • Motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás 5
  • Fenntartó által meghatározott, az adott intézmény sajátos helyzetét tükröző értékelési szempont 5

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.