A KSH friss statisztikái szerint a 9 százalékos uniós céltól még mindig elég távol vagyunk.
2022-höz képest 0,8 százalékkal csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, de az elmúlt 10 év adataival összevetve ez még mindig csak stagnálást mutat - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett adataiból.
A szerdán nyilvánosságra hozott számok szerint 2023-ban 11,6 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. A férfiaknak 12,8, a nőknek 10,4 százaléka fejezte be idejekorán a tanulmányait.
Bár ez némileg alacsonyabb, mint az elmúlt évek adatai, hiszen a korai iskolaelhagyók aránya
2016-ban pedig 12,4 százalék volt, az adatok alapján még mindig csak a 2015-ös szintre tértünk vissza. Utoljára ugyanis ekkor volt 11,6 százalék a korai iskolaelhagyók aránya.
A KSH lakossági munkaerő-felmérésén alapuló adatfelvételének kezdete, vagyis 2001 óta egyébként jellemzően 11 és 13 százalék között mozog a korai iskolaelhagyók aránya. A legmagasabb 2001-ben 13,1 százalék, a legalacsonyabb pedig 2010-ben 10,8 százalék volt.
A statisztikák szerint egyébként Magyarországon a férfiak némileg hajlamosabbak a korai iskolaelhagyásra, mint a nők.
Csökkenő tendencia az unióban
Az Eurostat tavaly májusi cikke szerint 2012 és 2022 között jelentősen, mintegy 3 százalékkal 13 százalékról 10 százaléka csökkent a korai iskolaelhagyók aránya. Az uniós cél azonban az, hogy ez az arány 2030-ra 9 százalékra csökkenjen.
Ettől Magyarország egyelőre igen távol áll, tekintve, hogy 2012 és 2022 között leginkább emelkedett vagy éppen csak stagnált a korai iskolaelhagyók aránya, ami a román 16 és a spanyol 14 százalék után Németországgal és Olaszországgal párhuzamosan Magyarországon a legmagasabb (12%).
Tizennyolc uniós ország egyébként már teljesítette a 9 százalékos uniós célt 2022-re. A korai iskolaelhagyók aránya Horvátországban a legalacsonyabb, de 9 százalék vagy az alatti a korai iskolaelhagyók aránya Belgiumban, Csehországban, Írországban, Görögországban, Franciaországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban és Svédországban is.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
