Túlélő, harcos, drónpilóta: négyezer-ötszáz 12-18 éves táborozhat idén honvédelmi nyári táborban

121 turnusban és 47 helyszínen.

  • Eduline/MTI

Idén nyolcadik alkalommal szervezik meg a 12-18 éveseknek szóló nyári táborokat júniustól augusztusig az ország mintegy 47 különböző helyszínén - írja az MTI-ben megjelent közleményében a Magyar Honvédség.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint mintegy 4500 gyereket várnak a honvédelmi nyári táborokba, melynek tematikái között új a drón-, életmód-, kibervédelmi, ejtőernyős és Ludovika-pályaorientációs tábor, de elérhető

  • harcos,
  • túlélő,
  • lovas,
  • vitorlás
  • huszár,
  • honvédelmi sport,
  • búvár,
  • légierő,

erdei és ejtőernyős tábor is.

A helyszínek között az olyan nagyobb vidéki települések mellett, mint Debrecen, Szeged, Szolnok és Kecskemét, szerepelnek kisebb települések is, például Szeghalom, Balatonakarattya, Szarvas és Ócsa. A tábor ráadásul - bár tavalyhoz képest napi 1000 forinttal drágult, még mindig csak napi 4500 forint, tehát, az ötnapos táborok díja gyerekenként 22 500, a hétnaposé 31 500 forint.

"A programokat - kifejezetten a korcsoportokra szabva - tapasztalt katonák vezetik le; a táborlakók a többi között megtanulhatják az álcázás technikáját, megismerkednek a tereptannal, tanulnak közelharcot és elsajátíthatnak túlélési technikákat, illetve az életmentés alapjait is. Olyan értékes tudást szerezhetnek, amelyet később az élet bármely területén hasznosítani tudnak" - tette hozzá a tárcavezető a közlemény szerint.

Tavayhoz képest egyébként kevesebb turnust indítanak és kevesebb helyszínen. A Magyar Honvédség tavalyi közleménye szerint 2023-ban ugyanis 135 turnusban, 59 helyszínen és 5000 diákot vártak, akkor 12-17 éveseket, az életkor tehát tavalyhoz képest egy évvel kitolódott.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.