Toborzás helyett honvédelmi táborokkal népszerűsítené a katonáskodást a kormány

Feltűnően olcsó, az ország minden részén elérhető honvédelmi táborokat kínáltak a magyar gyerekeknek egész nyáron.

  • Székács Linda

Bár a magas energiaárak és az infláció miatt idén a gyerektáborok árai is jelentősen megdrágultak - az ottalvós táborok átlagosan 70, a napközisek pedig 45 ezer forintba kerültek, így mintegy másfélszeresére drágultak az elmúlt öt évben - a honvédelmi táborok feltűnően olcsók maradtak; mindössze napi 3500 forintért vehettek rajtuk részt a gyerekek, így az ötnapos tábor részvételi díja mindössze 17,5 ezer, a hatnaposé 21 ezer forint volt - írta meg a G7 a táborfigyelő adatai alapján.

Ezeken a táborokon idén mintegy négyezer gyerek vett részt, így idén nyáron ez volt a harmadik legnépszerűbb táborozási forma, ami ráadásul az ország rengeteg helyszínén volt elérhető.

A táborok tematikailag pedig főként a harcászatra voltak felfűzve, de tartottak

  • légvédelmi,
  • logisztikai,
  • felderítő,
  • rádiókommunikációs
  • és önvédelmi táborokat is.

"Tematikától függetlenül pedig minden táborban megjelentek klasszikus honvédségi elemek, mint az alaki fogások, a testnevelés és a katonai szervezetek bemutatkozása, de volt paintball, elsősegélynyújtás, légpuskalövészet, tereptan, túlélési ismeretek is" - írják.

A G7 szerint a programsorozat éppen egybeesik a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal, melynek célja, hogy tíz év alatt (2026-ig) felfejlessze a Magyar Honvédséget, nemcsak technikai, hanem személyi oldalról is, ezért nem kizárt, hogy a nehézkes toborzás miatt a kormány így próbálja motiválni a diákokat arra, hogy később jelentkezzenek a honvédségbe katonának.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.