5 ezer fővel csökkent az elmúlt néhány évben a teljes munkaidős pedagógusok száma, miközben egyre több tanár dolgozik részmunkaidőben.
A Népszava megvizsgálta, hogyan alakult a teljes munkaidőben dolgozó pedagógusok száma az elmúlt években Köznevelési Információs Rendszer adatai szerint:
Ezzel párhuzamosan egyre több pedagógust alkalmaznak részmunkaidőben. 2020-as 12528 főről 14752 főre emelkedett 2023 októberére. Eközben a megbízási szerződéses, óraadók száma is enyhén nőtt: 11896 főről (2020-as adat) 12473 főre. A NOKS-os, vagyis a nevelő-oktató munkát segítők száma is növekedett ezalatt: 38304-ről 41485-re. Fontos megjegyezni, hogy a Köznevelési Információs Rendszer kizárólag a köznevelési intézmények adatait tartalmazza, a szakképző intézményekét nem.
Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a lapnak úgy fogalmazott, hogy elsősorban azért csökkent a teljes munkaidős pedagógusok száma, mert az elmúlt években többen mentek nyugdíjba, mint amennyi frissdiplomás lépett a pályára vagy rövidebb-hosszabb idő után visszament tanítani.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
