A 18-24 évesek 12,4 százaléka nem vesz részt semmilyen oktatásnak annak ellenére, hogy legfeljebb csak az alapfokú végzettségük van.
A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentése részletesen foglalkozik többek között az oktatás helyzetével. Az elemzésből kiderül, hogy Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke több mint kétszerese a többi visegrádi ország átlagának.
A mutató javítására a tanulmány szerint azért is szükség lenne, mert azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek érettségivel vagy szakképzettséggel, sokkal nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon, illetve sokan lesznek közülük hosszú távon inaktívak.
Ez az adat annak tükrében elkeserítő, hogy a felsőfoktatásban tanuló, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya is az egyik legalacsonyabb az uniós országok között. A 20–24 évesek között a felsoktatásban tanulók aránya 2021-ben 28,4 százalék volt, míg a 25–34 éves korosztályban a diplomával rendelkezők aránya 2022-ben 33 százalékot ért el.
Az elemzésben kitértek arrra is, hogy a magasabb végzettség itthon magasasabb fizetést is jelent. Ha valakinek diplomája van, akkor az érettségivel rendelkezők átlagbéréhez képest közel 80 százalékkal magasabb jövedelemre számíthat.
Ezen kívül azt is érdemes megjegyezni, hogy az Eurostat adatai szerint az oktatásból idő előtt kikerülő 18–24 évesek száma az elmúlt 10 évben az Európai Unióban egyre alacsonyabb: a 2010-es 13,8%-ról az átlag 2020-ban 10% alá csökkent. Az uniós terv célja egyébként, hogy ez az arány 2030-ra minden országban 9 százalék alatti legyen.
Hogy miért magas itthon a korai iskolaelhagyók aránya, azzal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
