A 18-24 évesek 12,4 százaléka nem vesz részt semmilyen oktatásnak annak ellenére, hogy legfeljebb csak az alapfokú végzettségük van.
A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentése részletesen foglalkozik többek között az oktatás helyzetével. Az elemzésből kiderül, hogy Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke több mint kétszerese a többi visegrádi ország átlagának.
A mutató javítására a tanulmány szerint azért is szükség lenne, mert azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek érettségivel vagy szakképzettséggel, sokkal nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon, illetve sokan lesznek közülük hosszú távon inaktívak.
Ez az adat annak tükrében elkeserítő, hogy a felsőfoktatásban tanuló, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya is az egyik legalacsonyabb az uniós országok között. A 20–24 évesek között a felsoktatásban tanulók aránya 2021-ben 28,4 százalék volt, míg a 25–34 éves korosztályban a diplomával rendelkezők aránya 2022-ben 33 százalékot ért el.
Az elemzésben kitértek arrra is, hogy a magasabb végzettség itthon magasasabb fizetést is jelent. Ha valakinek diplomája van, akkor az érettségivel rendelkezők átlagbéréhez képest közel 80 százalékkal magasabb jövedelemre számíthat.
Ezen kívül azt is érdemes megjegyezni, hogy az Eurostat adatai szerint az oktatásból idő előtt kikerülő 18–24 évesek száma az elmúlt 10 évben az Európai Unióban egyre alacsonyabb: a 2010-es 13,8%-ról az átlag 2020-ban 10% alá csökkent. Az uniós terv célja egyébként, hogy ez az arány 2030-ra minden országban 9 százalék alatti legyen.
Hogy miért magas itthon a korai iskolaelhagyók aránya, azzal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
