Folyamatosan csökken az EU-ban a korai iskolaelhagyók száma, Magyarországon azonban még ebben is van hova fejlődni, ha szeretnénk elérni a 2030-ra kitűzött Uniós célokat.
Az oktatásból idő előtt kikerülő 18–24 évesek száma az elmúlt 10 évben az Európai Unióban egyre kisebb: a 2010-es 13,8%-ról az átlag 2020-ban 10% alá csökkent – derült ki az Eurostat friss jelentéséből.
Hátulról a hatodikak
Tíz év alatt külön nézve az országokat szinte az összes EU-tagállam hozta a javulást, kivéve Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot, Svédországot, Luxemburgot és Bulgáriát - ezekben az országokban nemhogy csökkent volna az előző évhez képest, egyenesen nőtt a korai iskolaelhagyók aránya. A legrosszabbul Málta, Spanyolország, Románia, Olaszország, Bulgária, Magyarország és Ciprus teljesít.
Uniós terv 2030-ra minden országban 9% alá csökkenteni a számot. Magyarország jelenleg 13%-os iskolaelhagyási arányokat tud felmutatni.
Tizennyolc tagállam egyébként már teljesítette 2030-ra kitűzött célokat. Belgium, Csehország, Észtország, Írország, Görögország, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország tíz évvel előzte meg a többieket.
| Diplomaszerzésben sem jeleskedünk |
Tízből négy 25-34 évesnek van diplomája - ez az európai uniós átlag, amelytől Magyarország még mindig jócskán lemarad. Legalábbis erre utalnak a 2020-as statisztikák. |
A srácok előbb lelépnek
A statisztikák szerint a fiúkra jellemzőbb, hogy korábban lépnek ki az oktatásból, mint a lányok. Tavaly átlagosan a fiúk 11,8%-a, míg a lányoknak csupán 8%-a volt korai iskolaelhagyó. 2019-hez képest a korai iskolaelhagyók aránya egyébként változatlan.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
