A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentése részletesen foglalkozik többek között az oktatás helyzetével. Az elemzésből kiderül, hogy Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke több mint kétszerese a többi visegrádi ország átlagának.
A mutató javítására a tanulmány szerint azért is szükség lenne, mert azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek érettségivel vagy szakképzettséggel, sokkal nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon, illetve sokan lesznek közülük hosszú távon inaktívak.
Ez az adat annak tükrében elkeserítő, hogy a felsőfoktatásban tanuló, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya is az egyik legalacsonyabb az uniós országok között. A 20–24 évesek között a felsoktatásban tanulók aránya 2021-ben 28,4 százalék volt, míg a 25–34 éves korosztályban a diplomával rendelkezők aránya 2022-ben 33 százalékot ért el.
Az elemzésben kitértek arrra is, hogy a magasabb végzettség itthon magasasabb fizetést is jelent. Ha valakinek diplomája van, akkor az érettségivel rendelkezők átlagbéréhez képest közel 80 százalékkal magasabb jövedelemre számíthat.
Ezen kívül azt is érdemes megjegyezni, hogy az Eurostat adatai szerint az oktatásból idő előtt kikerülő 18–24 évesek száma az elmúlt 10 évben az Európai Unióban egyre alacsonyabb: a 2010-es 13,8%-ról az átlag 2020-ban 10% alá csökkent. Az uniós terv célja egyébként, hogy ez az arány 2030-ra minden országban 9 százalék alatti legyen.
Hogy miért magas itthon a korai iskolaelhagyók aránya, azzal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
