A 18-24 évesek 12,4 százaléka nem vesz részt semmilyen oktatásnak annak ellenére, hogy legfeljebb csak az alapfokú végzettségük van.
A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentése részletesen foglalkozik többek között az oktatás helyzetével. Az elemzésből kiderül, hogy Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke több mint kétszerese a többi visegrádi ország átlagának.
A mutató javítására a tanulmány szerint azért is szükség lenne, mert azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek érettségivel vagy szakképzettséggel, sokkal nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon, illetve sokan lesznek közülük hosszú távon inaktívak.
Ez az adat annak tükrében elkeserítő, hogy a felsőfoktatásban tanuló, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya is az egyik legalacsonyabb az uniós országok között. A 20–24 évesek között a felsoktatásban tanulók aránya 2021-ben 28,4 százalék volt, míg a 25–34 éves korosztályban a diplomával rendelkezők aránya 2022-ben 33 százalékot ért el.
Az elemzésben kitértek arrra is, hogy a magasabb végzettség itthon magasasabb fizetést is jelent. Ha valakinek diplomája van, akkor az érettségivel rendelkezők átlagbéréhez képest közel 80 százalékkal magasabb jövedelemre számíthat.
Ezen kívül azt is érdemes megjegyezni, hogy az Eurostat adatai szerint az oktatásból idő előtt kikerülő 18–24 évesek száma az elmúlt 10 évben az Európai Unióban egyre alacsonyabb: a 2010-es 13,8%-ról az átlag 2020-ban 10% alá csökkent. Az uniós terv célja egyébként, hogy ez az arány 2030-ra minden országban 9 százalék alatti legyen.
Hogy miért magas itthon a korai iskolaelhagyók aránya, azzal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
