Január 1-től lehetővé teszi a státusztörvény, hogy szükség esetén a tankerületen belül egy másik köznevelési intézménybe vezényeljék át a pedagógusokat.
„Tudomásunk szerint a 2024. január 1. napjától a mai napig a tankerületi központok fenntartásában lévő köznevelési intézményekben nem került sor a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 68. § (4) bekezdése szerinti átvezénylésre”- közölte a Klebelsberg Központ az Index kérésére.
A pedagógusok új életpályatörvénye, vagyis a január 1-jén életbe lépett státusztörvény lehetővé teszi, hogy a tankerületi központok az általuk foglalkoztatott pedagógusokat áthelyezzék egy másik, járáson belüli nevelési-oktatási intézménybe, amennyiben a napi oda-visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel nem haladja meg a három órát. Ez alól kivételt képeznek azok a pedagógusok, akik alsó tagozatos, vagy annál fiatalabb gyereke van.
Az átvezénylés legfeljebb a rendeletben meghatározott tanítási félév végéig szólhat és nem minősül kiküldetésnek, aminek a maximum időtartama nem haladhatja meg az évi negyvennégy beosztás szerinti munkanapot, vagy a háromszázötvenkét órát.
Arra, hogy van-e tudomásuk egyéb "kinevezésektől eltérő foglalkoztatásról", például átirányításról vagy kiküldetésről, a Klebelsberg Központ nem reagált.
Az intézkedés egyébként - érthető módon - számos negatív visszajelzést és tiltakozást váltott ki a pedagógusokból, akik attól tartottak, hogy a kormány az átvezénylésükkel igyekszik majd leplezni a tanárhiányt. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint azonban "senki sem érezte úgy idén január elején, hogy egy teljesen más világba csöppent volna vissza."
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azonban korábban már megjegyezte, hogy az új szabályokat még nem mindenhol alkalmazzák.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
