Középiskolai felvételi: mikor érdemes sorrendet módosítani?

Évről-évre előfordul olyan, hogy a jelentkezők a bizonytalan iskolákat, tanulmányi területeket hátrébb, a biztosabbakat pedig előrébb sorolják a sorrendmódosítási időszakban.

Az ideiglenes felvételi jegyzékek nyilvánosságra hozása után, felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e módosítani a választott középiskolák, tanulmányi területek sorrendjén. Azonban mielőtt a biztosnak gondolt helyet előrébb, a bizonytalanabbat pedig hátrébb soroljátok, jó ha tudjátok, hogy a rangsorolás algoritmusa kizárja annak a lehetőségét, hogy az adott intézmény adott tanulmányi területéről kiessetek csak azért, mert az adott tanulmányi területet későbbi helyen jelöltétek meg.

Egy adott iskola adott tanulmányi területén egy jobb teljesítményt elért diákot, ha őt még nem vették fel egy általa előrébb sorolt másik tanulmányi területre, nem előzhet meg a felvételnél egy rosszabb eredményt elért tanuló.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint akkor érdemes csak módosítani a sorrenden, ha megváltozott az egyes iskolákban szerzett tapasztalataitok alapján az elképzelésetek, és máshova szeretnétek inkább bejutni. (Ha több helyre is felvennének benneteket, akkor a tanulmányi területek között felállított sorrendetek alapján dől el, hova kerültök be végül.)

Akkor is érdemes módosítani a sorrendet, ha lehetőségetek van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, ahova nagyobb eséllyel vesznek fel benneteket.

"Új tanulmányi terület felvétele azonban - az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján - csak olyan középfokú iskolában lehetséges, amely a tanulói adatlapon már korábban is szerepelt. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. Új iskolát (és annak tanulmányi területét) nem lehet a módosító tanulói adatlapon megjelölni" - írja az OH.

Azt is érdemes észben tartanotok, hogy jelentkezők felvételi jegyzéke a módosító időszakban kiegészülhet olyanokkal, akik a megjelölt új tanulmányi területen az elért eredményük alapján a rangsorban előrébb szerepelnek, mint a normál jelentkezési időszakban megjelölt tanulmányi területeiken.

A középiskolai felvételi további teendőivel az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.