Osztálykirándulások maradhatnak el, olyan drága lett a buszozás

Az útdíjak összegének emelése miatt idén akár 40 százalékkal többe kerülhetnek a buszos osztálykirándulások költségei.

  • Székács Linda

Eddig az üzemanyagárak jelenthették a legnagyobb problémát, idén azonban az útdíj összegének emelkedése miatt olyan drága lett a buszos kirándulás, hogy a gyerekek osztálykirándulásai is veszélybe kerültek - hangzott el az ATV START című műsorában csütörtök reggel.

A csatornán Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének ügyvezető főtitkára többek között arról is beszélt, hogy míg korábban 20 ezer forintba került egy egyhavi autópálya matrica, így a buszok kilométerenkénti útdíja 20 és 5 forint között mozgott, addig az útdíj rendszerének megváltoztatása és 2584 elemi szakaszra bontása miatt a kilométerenkénti költségek idén akár a 60-150 forintot is elérhetik, ami 30-60 százalékos költségmozgást jelent. Tovább emeli a költségeket ugyanakkor a január 1-től 41 forinttal növekedett jövedéki-adó emelés is, és a munkaerőhiány miatti személyi költségek változása is.

"Az átlag szülők bevételi oldala ennyivel nem nőtt, tehát nagy-nagy terheket ró a szülőkre egy ilyen osztálykirándulás költsége"

- jegyezte meg Dittel Gábor.

A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének ügyvezető főtitkára azt is hozzátette; folyamatos párbeszédben vannak a törvényhozással, a helyzet megoldása érdekében pedig részükről az alábbi három javaslat született:

  • 5 százalékos áfa bevezetése az iskolai kirándulások esetében,
  • kereskedelmi gázolaj ár alkalmazása
  • a kisbuszok és a nagybuszok kategóriájának kettébontása az útdíjra vonatkozó törvényben.

Dittel Gábor szerint ezek nélkül az osztálykirándulások költsége tavalyhoz képest idén 40 százalékkal lehet magasabb, amennyiben azonban valamelyiket - kiváltképp, ha az 5 százalékos áfát - elfogadják, jelentősen csökkenthető az áremelkedés összege.

"Ha ez megtörténik, könnyebb lesz kitermelni a szülőknek, hogy a gyerek el tudjon menni egy 1-2 napos osztálykirándulásra" - tette hozzá.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.