Magyar középiskolások nyerték meg a világ legnevesebb vitaversenyét Oxfordban

A British International School Budapest diákjai, Wirtz Annamária és Zsoldos Flóra 121 csapat közül végeztek az első helyen.

  • Székács Linda

Wirtz Annamária és Zsoldos Flóra, a British International School Budapest diákjai nyerték meg a világ legnagyobb és leghíresebb középiskolai szintű vitaversenyét, az Oxford Union vitaversenyt ESL (angol, mint idegen nyelv) kategóriában - számolt be róla a szülők, Wirtz Ágnes és Zsoldos Miklós közleménye alaján a 444.

A lap a szülők közleményére hivatkozva azt írja, az Oxfordban tartott versenyen 121 csapat vett részt, akik az Egyesült Királyságban és 11 másik országban a legjobban teljesítettek a regionális selejtezőkön. Magyarországról összesen három kétfős csapat került be, a British International School Budapest győztes diákjain kívül a Milestone Intézet színeiben Jánoskuti Hanna és Weiszbart Bálint, továbbá Tóth-Göde Gergely és Benedek Szabolcs Bulcsú.

A csapatoknak rövid felkészülés után egy adott tételmondat mellett vagy az ellen kellett érvelniük, a szervezők pedig előzetesen nem adtak meg témákat, így a felkészüléshez széles látókörre volt szükség, mivel a kérdések között lehettek aktuális külpolitikai és gazdasági témák, vagy társadalmi igazságtalansággal és kultúrával foglalkozó kérdések is.

"A feltételek kötöttek: a parlamentáris előírások nemcsak a beszédek hosszát, a vitázók számát, hanem például azt is meghatározzák, hogy ki és mikor tehet fel kérdéseket a megadott állítás mellett vagy ellen érvelő feleknek. A zsűri pedig az érvek súlyát, az érvelési technikát és a szuggesztív elemeket értékelve hozza meg a döntését" - írják.

A közleményben hozzáteszik: míg más európai és ázsiai országokban népszerű iskolai tevékenység a vitázás, Magyarországon még nem túl elterjedt, csupán a 8.és 12. évfolyamon oktatott "állampolgári ismeretek" órán igyekeznek fejleszteni a véleménynyilvánítást és a vitakultúrát.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.