Magyar középiskolások nyerték meg a világ legnevesebb vitaversenyét Oxfordban

A British International School Budapest diákjai, Wirtz Annamária és Zsoldos Flóra 121 csapat közül végeztek az első helyen.

  • Székács Linda

Wirtz Annamária és Zsoldos Flóra, a British International School Budapest diákjai nyerték meg a világ legnagyobb és leghíresebb középiskolai szintű vitaversenyét, az Oxford Union vitaversenyt ESL (angol, mint idegen nyelv) kategóriában - számolt be róla a szülők, Wirtz Ágnes és Zsoldos Miklós közleménye alaján a 444.

A lap a szülők közleményére hivatkozva azt írja, az Oxfordban tartott versenyen 121 csapat vett részt, akik az Egyesült Királyságban és 11 másik országban a legjobban teljesítettek a regionális selejtezőkön. Magyarországról összesen három kétfős csapat került be, a British International School Budapest győztes diákjain kívül a Milestone Intézet színeiben Jánoskuti Hanna és Weiszbart Bálint, továbbá Tóth-Göde Gergely és Benedek Szabolcs Bulcsú.

A csapatoknak rövid felkészülés után egy adott tételmondat mellett vagy az ellen kellett érvelniük, a szervezők pedig előzetesen nem adtak meg témákat, így a felkészüléshez széles látókörre volt szükség, mivel a kérdések között lehettek aktuális külpolitikai és gazdasági témák, vagy társadalmi igazságtalansággal és kultúrával foglalkozó kérdések is.

"A feltételek kötöttek: a parlamentáris előírások nemcsak a beszédek hosszát, a vitázók számát, hanem például azt is meghatározzák, hogy ki és mikor tehet fel kérdéseket a megadott állítás mellett vagy ellen érvelő feleknek. A zsűri pedig az érvek súlyát, az érvelési technikát és a szuggesztív elemeket értékelve hozza meg a döntését" - írják.

A közleményben hozzáteszik: míg más európai és ázsiai országokban népszerű iskolai tevékenység a vitázás, Magyarországon még nem túl elterjedt, csupán a 8.és 12. évfolyamon oktatott "állampolgári ismeretek" órán igyekeznek fejleszteni a véleménynyilvánítást és a vitakultúrát.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.