Valójában az ukrán katonák állomásoztak az orosz határon egy új orosz tankönyv szerint

Az új tankönyv egy új tantárgyhoz készült, amit a frontról visszatérő katonák tartanak majd szeptembertől.

  • Székács Linda

Elferdíti a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború történéseit és arra ösztönzi a diákokat egy új orosz tankönyv, hogy csatlakozzanak a hadsereghez - számolt be róla a BBC.

A brit lap szerint a tankönyv egy új tantárgyhoz, a szeptembertől bevezetendő "a szülőföld biztonságának és védelmének alapjai"-hoz készült, ami heti egy alkalommal lesz kötelező a 15-18 év közötti diákoknak nem csupán Oroszországban, de az oroszok által megszállt ukrán területeken élőknek is.

A tantárgyat várhatóan korábbi katonák tartják majd, valamint a háborúból visszatérő pedagógusok, akiknek már fel is ajánlották, hogy vegyenek részt ingyenes átképzési kurzusokon.

A 368 oldalas tankönyv egyébként a BBC szerint teli van olyan történetekkel, amik az "orosz katonák hősies tetteiről" szólnak, kezdve a 13. századtól. Dicsőítik Sztálint, a krími háborúról pedig úgy írnak, mint a Krím-félsziget Oroszországgal való újraegyesítése. Arról nem is beszélve, hogy a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborút "különleges katonai hadműveletnek" nevezik az erről szóló fejezetben, amiben többek között azt írják, hogy Ukrajna és a NATO háborút tervezett, Ukrajna pedig több mint százezer katonával állomásozott az orosz határon.

Arról, hogy ezt valójában Oroszország tette, nem esik szó a tankönyvben.

A könyv szerzői között egyébként két magas rangú személy is szerepel, akik az orosz védelmi minisztériumnál dolgoznak és a Kreml lapjánál, a Rossziszkaja Gazetánál.

Volodimir Fesenko ukrán politikai elemző szerint minden ami a könyvben szerepel hazugság, vagy csak féligazság.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.