Az új tankönyv egy új tantárgyhoz készült, amit a frontról visszatérő katonák tartanak majd szeptembertől.
Elferdíti a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború történéseit és arra ösztönzi a diákokat egy új orosz tankönyv, hogy csatlakozzanak a hadsereghez - számolt be róla a BBC.
A brit lap szerint a tankönyv egy új tantárgyhoz, a szeptembertől bevezetendő "a szülőföld biztonságának és védelmének alapjai"-hoz készült, ami heti egy alkalommal lesz kötelező a 15-18 év közötti diákoknak nem csupán Oroszországban, de az oroszok által megszállt ukrán területeken élőknek is.
A tantárgyat várhatóan korábbi katonák tartják majd, valamint a háborúból visszatérő pedagógusok, akiknek már fel is ajánlották, hogy vegyenek részt ingyenes átképzési kurzusokon.
A 368 oldalas tankönyv egyébként a BBC szerint teli van olyan történetekkel, amik az "orosz katonák hősies tetteiről" szólnak, kezdve a 13. századtól. Dicsőítik Sztálint, a krími háborúról pedig úgy írnak, mint a Krím-félsziget Oroszországgal való újraegyesítése. Arról nem is beszélve, hogy a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborút "különleges katonai hadműveletnek" nevezik az erről szóló fejezetben, amiben többek között azt írják, hogy Ukrajna és a NATO háborút tervezett, Ukrajna pedig több mint százezer katonával állomásozott az orosz határon.
Arról, hogy ezt valójában Oroszország tette, nem esik szó a tankönyvben.
A könyv szerzői között egyébként két magas rangú személy is szerepel, akik az orosz védelmi minisztériumnál dolgoznak és a Kreml lapjánál, a Rossziszkaja Gazetánál.
Volodimir Fesenko ukrán politikai elemző szerint minden ami a könyvben szerepel hazugság, vagy csak féligazság.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
