Valójában az ukrán katonák állomásoztak az orosz határon egy új orosz tankönyv szerint

Az új tankönyv egy új tantárgyhoz készült, amit a frontról visszatérő katonák tartanak majd szeptembertől.

  • Székács Linda

Elferdíti a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború történéseit és arra ösztönzi a diákokat egy új orosz tankönyv, hogy csatlakozzanak a hadsereghez - számolt be róla a BBC.

A brit lap szerint a tankönyv egy új tantárgyhoz, a szeptembertől bevezetendő "a szülőföld biztonságának és védelmének alapjai"-hoz készült, ami heti egy alkalommal lesz kötelező a 15-18 év közötti diákoknak nem csupán Oroszországban, de az oroszok által megszállt ukrán területeken élőknek is.

A tantárgyat várhatóan korábbi katonák tartják majd, valamint a háborúból visszatérő pedagógusok, akiknek már fel is ajánlották, hogy vegyenek részt ingyenes átképzési kurzusokon.

A 368 oldalas tankönyv egyébként a BBC szerint teli van olyan történetekkel, amik az "orosz katonák hősies tetteiről" szólnak, kezdve a 13. századtól. Dicsőítik Sztálint, a krími háborúról pedig úgy írnak, mint a Krím-félsziget Oroszországgal való újraegyesítése. Arról nem is beszélve, hogy a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborút "különleges katonai hadműveletnek" nevezik az erről szóló fejezetben, amiben többek között azt írják, hogy Ukrajna és a NATO háborút tervezett, Ukrajna pedig több mint százezer katonával állomásozott az orosz határon.

Arról, hogy ezt valójában Oroszország tette, nem esik szó a tankönyvben.

A könyv szerzői között egyébként két magas rangú személy is szerepel, akik az orosz védelmi minisztériumnál dolgoznak és a Kreml lapjánál, a Rossziszkaja Gazetánál.

Volodimir Fesenko ukrán politikai elemző szerint minden ami a könyvben szerepel hazugság, vagy csak féligazság.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.