Hiába csúfolták Mauglinak az autista kisfiút az óvodapedagógusok, mégsem írathatja másik óvodába az édesanyja.
Bár két óvónőt azóta ellküldtek, de az ép értelmű, de nem beszélő kisfiúnak a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálata után is maradna kellene az óvodában. Azonban az anya ezt nem szeretné:
Kértem, hogy jelöljenek ki neki új óvodát és azt a választ kaptam, hogy továbbra is járassam a bántalmazó intézménybe
– mondta az RTL Híradónak az anya, aki a mostani óvodában nem érzi biztonságban a gyerekét.
Nagy Erzsébet, az PDSZ ügyvivője úgy fogalmazott, hogy a Pedagógiai Szakszolgálatnak ezen belül a szakértői bizottságnak nem az a feladata, hogy konkrét intézményt jelöljön meg, hanem azt kell kijelölnie, hogy a gyereknek milyen fejlesztésre van szüksége. Ezzel kell rendelkeznie annak az intézménynek, amit majd a tankerületi központ jelöl ki.
A RTL az ügyben megkereste az Észak-Budapesti Tankerületi Központot és a Fővárosi Pedagógiai Szolgálatot is, de a kérdéseikre nem válaszoltak.
Korábban az Eduline is beszámolt róla, hogy a bántalmazott kisfiú édesanyja egy diktafont tett a gyerek táskájába, ami 2,5 órán keresztül rögzítette azt, ahogy az óvodapedagógusok beszélnek a kisfiával, akit rendszeresen Mauglinak hívnak, kiabálnak vele és káromkodnak a közelében. A kisfiú egy idő után félt bemenni az óvodába és a viselkedése is megváltozott, ez tűnt fel az anyukájának, aki hiába próbált többször is beszélni az intézmény vezetőjével.
A hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után az intézményt fenntartó Észak-Budapesti Tankerület vizsgálatot indított, majd a három érintett pedagógus közül kettőt elbocsátottak. A harmadikat azonban, aki a legtöbbet gúnyolta a kisfiút, valami miatt nem.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
