Ugyanabba az óvodába kellene járnia az autista kisfiúnak, ahol Mauglinak csúfolták az óvónők

Hiába csúfolták Mauglinak az autista kisfiút az óvodapedagógusok, mégsem írathatja másik óvodába az édesanyja.

Bár két óvónőt azóta ellküldtek, de az ép értelmű, de nem beszélő kisfiúnak a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálata után is maradna kellene az óvodában. Azonban az anya ezt nem szeretné:

Kértem, hogy jelöljenek ki neki új óvodát és azt a választ kaptam, hogy továbbra is járassam a bántalmazó intézménybe

– mondta az RTL Híradónak az anya, aki a mostani óvodában nem érzi biztonságban a gyerekét.

Nagy Erzsébet, az PDSZ ügyvivője úgy fogalmazott, hogy a Pedagógiai Szakszolgálatnak ezen belül a szakértői bizottságnak nem az a feladata, hogy konkrét intézményt jelöljön meg, hanem azt kell kijelölnie, hogy a gyereknek milyen fejlesztésre van szüksége. Ezzel kell rendelkeznie annak az intézménynek, amit majd a tankerületi központ jelöl ki.

A RTL az ügyben megkereste az Észak-Budapesti Tankerületi Központot és a Fővárosi Pedagógiai Szolgálatot is, de a kérdéseikre nem válaszoltak.

Korábban az Eduline is beszámolt róla, hogy a bántalmazott kisfiú édesanyja egy diktafont tett a gyerek táskájába, ami 2,5 órán keresztül rögzítette azt, ahogy az óvodapedagógusok beszélnek a kisfiával, akit rendszeresen Mauglinak hívnak, kiabálnak vele és káromkodnak a közelében. A kisfiú egy idő után félt bemenni az óvodába és a viselkedése is megváltozott, ez tűnt fel az anyukájának, aki hiába próbált többször is beszélni az intézmény vezetőjével.

A hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után az intézményt fenntartó Észak-Budapesti Tankerület vizsgálatot indított, majd a három érintett pedagógus közül kettőt elbocsátottak. A harmadikat azonban, aki a legtöbbet gúnyolta a kisfiút, valami miatt nem.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.