Idén több mint 23 ezren kértek iskolahalasztást az Oktatási Hivataltól

A legtöbb esetben már el is fogadta a kérelmet az OH, így sok hatéves még maradhat egy évet az óvodában.

  • Tornyos Kata

Idén összesen 23 342-en kérelmezték az Oktatási Hivatalnál (OH), hogy a tankötelezettségi korhatárt elérő gyereküknek még ne kelljen iskolába mennie szeptembertől – tájékoztatta az OH a Népszavát.

Az iskolahalasztási kérelmek nagy többségét már el is fogadták, a hivatal 21 053 gyermek esetében döntött a hatéves kortól kötelező beiskolázás egy éves halasztásáról. További 1540 kérelem esetében még nem érkezett be a szakvélemény a szakértői bizottságoktól.

A kötelező iskolakezdés és az iskolaérettségi vizsgálatok törvényi szabályozásán még 2019-ben változtatott a kormány. Az új előírások szerint 2020 januárjától a szülők és az óvodapedagógusok már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves óvodás érett-e az iskola megkezdésére, vagy inkább maradjon még egy évet az óvodában. Ettől kezdve erről csak az Oktatási Hivatal dönthet, a szülő csak kezdeményezheti a halasztást, amit neki is és szakértőknek is meg kell indokolnia hivatalos dokumentumokkal.

A 2020-ban életbe lépő változtatások előtt évente mintegy 30 ezer gyermek esetében döntöttek az iskolakezdés elhalasztásáról a szülők és az óvodák, viszont a bonyolult eljárás miatt 2021-ben már csak 16,4 ezer kérelem érkezett az OH-hoz. Azóta viszont a halasztási kérelmek száma folyamatosan nő: 2022-ben 21,3 ezer, 2023-ban 22,7 ezer, idén pedig 23,3 ezer kérést adtak be.

 

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.