Egy tavaly októberi törvénymódosítás miatt 20 százalékkal csökkent a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) bevétele, de a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) eddig mintegy 15 százalékkal kevesebb tagdíj folyt be.
2024. január 1-jétől lépett életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a közszféra munkáltatói már nem utalják tovább automatikusan a szakszervezeti tagoknál a szakszervezeti tagdíjakat. A kormány azzal indokolta a döntést, hogy ezzel is egyszerűsítik az állam működését. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a rendszer teljesen automatikus volt, így gyakorlatilag nem okozott plusz terhet a munkáltatóknak. A mostani helyzet azonban a Népszava értesülései szerint a szakszervezeteket, köztük a PSZ-t és a PDSZ-t is, nehéz helyzetbe hozta.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a törvénymódosítás főleg azoknak a pedagógus érdekképviseleteknek az ellehetetlenítését célozta meg, amelyek több éve azért küzdenek, hogy az oktatásban dolgozók fizetését rendezzék, és fellépnek a jogtalanságok ellen. A PDSZ-nél a tagok fokozatosan állnak át a tagdíjak banki utalására. Ez azonban korántsem zökkenőmentes: hiszen eddig sokakat még nem tudtak elérni.
Nagy Erzsébet szerint eddig körülbelül 15 százalékkal kevesebb tagdíj folyt be hozzájuk, ami alsó hangon is 1 millió forintos bevételkiesést jelent a szakszervezetnek.
Hogy ez milyen hatással a működésükre, azzal kapcsolatban Nagy Erzsébet azt mondta, hogy a tagok érdekében indított bírósági eljárásoknál továbbra is állják az ügyvédi díjat és az egyéb költségeket, de a saját tagjaikon kívül már nincsen felesleges kapacitásuk arra, hogy például jogi tanácsadást biztosítsanak.
Megindult a kivéreztetés
- mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a lapnak. Ugyanis a PDSZ-hez hasonlóan a PSZ is nehéz helyzetbe került, mert a korábbiakhoz képest eddig 20 százalékkal csökkent a tagdíjból befolyó bevételeik összege, ezért már a tartalékaikhoz is hozzá kellet nyúlni.
A PSZ-nél a taglétszám is csökkent: a főként nyugdíj előtt álló tagok döntöttek úgy, hogy inkább kilépnek, és nem állnak át az új tagdíjfizetési rendszerre. Nagy Erzsébethez hasonlóan Totyik Tamás is kitért arra, hogy jogsegélyt csak tagoknak tudnak biztosítani.
Az iskoláról szóló vitákban gyakran előkerül a kérdés: mi legyen az értékeléssel? Sokan hajlamosak a visszajelzést vagy a kritikát önmagában elutasítani, mintha az a gyereki autonómia megsértése lenne. Pedig az értékelés maga nem az ördögtől való – az emberi kapcsolatok és a társas létezés teljesen természetes része. A kérdés nem az, hogy értékeljünk-e, hanem az, hogy hogyan, miért és milyen viszonyrendszerben tesszük ezt. Vélemény.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Tizenöt év telt el a központi írásbelim óta, mégis a mai napig magammal cipelem annak a következményeit, hogy 13-14 évesen sikerült elhinnem: azon az egy vizsgán múlik az egész életem. Persze nem így lett. Nyomot viszont hagyott. Vélemény.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Ma kezdődnek az írásbelik.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
