Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Február 15-e a felsőoktatási felvételi jelentkezésének határideje. Azok, akik ősztől egyetemen vagy főiskolán szeretnének továbbtanulni, ma még leadhatják a jelentkezésüket.
A középiskolai tanulmányok befejezése azonban nemcsak a diákok, hanem a szülők életében is sok változást hoz. Számos család csak ilyenkor szembesül azzal a ténnyel, hogy a leérettségizett gyerek után már kapnak családi pótlékot.
Meddig jár a családi pótlék?
A Magyar Államkincstár oldalán található leírás szerint a családi pótlék két részből tevődik össze: a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból. Míg az előbbi a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig jár, addig az utóbbit a tankötelezettség időtartama alatt igényelheti a szülő.
Iskolás gyerek esetében a családi pótlék alapvetően egészen a tankötelezettség végéig (16 éves korig) jár. Ezt követően a támogatást tovább is folyósíthatják addig, amíg a gyerek köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanul. Ebben az esetben a családi pótlékot annak a tanévnek az utolsó napjáig kapja a szülő, amelyben a diák a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyerek esetén a 23. életévét betölti.
2024-ben a családi pótlék összege a következő:
- családi pótlék 1 gyerekre: 12.200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13.700 Ft)
- családi pótlék 2 gyerekre: 13.300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14.800 Ft gyerekenként)
- családi pótlék 3 vagy több gyerekre: 16.000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17.000 Ft gyerekenként)
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23.300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25.900 Ft)
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20.300 Ft
A felsőoktatási intézményben továbbtanuló diákok után már nem jár családi pótlék. Az érettségit követően júliustól a Magyar Államkincstár már nem folyósítja a pótlékot, amivel együtt az adókedvezmény is megszűnik.
Mire kell figyelni?
A családi pótlék utalása a tanulmányok befejezése után azonban nem törlődik automatikusan, ezért a jogosultság megszűnését a vármegyei vagy a fővárosi kormányhivatal családtámogatási osztályán, illetve az ország bármelyik kormányablakánál be lehet jelenteni.
Magasabb családi pótlék a kisebb gyerek után
A felsőoktatásban tanuló viszont továbbra is eltartottnak minősül, és abban az esetben, ha van a családban kisebb testvér - aki után még jár családi pótlék - a szülő kérvényezheti a magasabb összegű családi pótlékot.
Ezt az összeget csak a tanév megkezdése után, szeptember végéig lehet igényelni, legfeljebb két hónapra visszamenőleg. Ehhez az egyetemista hallgatói jogviszonyának igazolására is szükség lesz.
Egy kétgyermekes család esetében például, ha az idősebb gyerek már felsőoktatásban tanul, akkor nem az egy gyerek után járó 12 200 forintos családi pótlékot, hanem a kétgyermekesek után járó 13 300 forintot kaphatja meg a szülő.
Szakképzésben továbbtanuló diák után járó támogatás
Abban az esetben, ha a diák nem egyetemen tanul tovább, hanem a szakképzésben, nappali tagozaton, akkor addig jogosult a szülő a családi pótlékra, amíg gyereke be nem tölti a 20. életévét. A támogatás viszont nem jár automatikusan, hanem ezt a szülőnek kell igényelnie.
Ha a tanuló munkát vállal érettségi után?
Ha a diák rendelkezik rendszeres havi bevétellel, akkor már nem számít eltartottnak. A jogszabály szerint rendszeres jövedelemnek kell tekinteni azt, ami három egymást követő hónapban meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. A folyósítást pedig a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.
Ekkortól sem a családi pótlék, sem a családi adókedvezmény számításánál nem lehet őt figyelembe venni. Amennyiben, ha megszűnne a keresete, akkor ismét lehet kérnie a szülőnek, hogy a pótlék számításánál eltartottként vegyék figyelembe.
Tartós betegség esetén
Ha a 18 évesnél fiatalabb gyereknek külön jogszabályban meghatározott betegsége van, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, akkor utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak addig, amíg fennáll a betegség vagy be nem tölti a 18. életévét.
A 18 éves kor után saját jogán csak az jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, nagykorúsága előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
A 18 évesnél idősebb, de még köznevelési- vagy szakképző intézményben tanuló tartós beteg diák is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra egészen addig, amíg az intézményben tanul. Ilyen esetben a családi pótlék 20 éves koráig jár, a sajátos nevelési igényű diák esetében pedig 23 éves korig.
