A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke vérlázítónak és felháborítónak találta, hogy a nyugdíj előtt álló pedagógusokat több mint egy hétig bizonytalanságban tartották a béremelésükkel kapcsolatban. Az államkasszának ugyanis nem kerülne sokba megemelni a fizetésüket, mégis ki akarták hagyni őket.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint, Gulyás Gergely állításával ellentétben, a szakszervezetek éppen azért küzdöttek, hogy a felmentési idejüket töltő nyugdíjasok is megkapják a 32,2 százalékos béremelést, írja a HírKlikk.
A béremelést követően hamar újabb probléma állt fenn, amikor kiderült, hogy a nyugdíj előtt álló pedagógusok nem részesülnek a fizetésemelésből. A felháborodást követően végül a Belügyminisztérium megváltoztatta a döntését és bejelentette, hogy a nyugállományba vonuló pedagógusok is megkapják az emelést.
A kialakult helyzetért Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón a szakszervezeteket tette felelőssé. Állítása szerint ugyanis korábban ők kérték, hogy az érintett pedagógusoknak ne kelljen státuszt váltania.
A PSZ alelnöke erre reagálva kijelentette „ez nem állja ki az igazság próbáját.” Emellett arra emlékeztetett, hogy kifejezetten a szakszervezetek kérték:
„Ne bohóckodjanak azokkal a kollégákkal, akik már a felmentési idejüket töltik januárban, ne tegyék át őket a régi (közalkalmazotti) jogviszonyból az újba. Szó nem volt arról, hogy ők kimaradjanak a béremelésből.”
Gosztonyi azt is megjegyezte, hogy a szakszervezetek kikérik maguknak az ellenük régóta zajló lejáratási kampányt, bár meg tudják érteni.
„Hisz' ezek szerint, bármennyire is próbálnak negligálni minket, mégis csak meghatározó tényezői vagyunk a magyar oktatáspolitikának.”
A PDSZ emellett fontos eredményének tartja, hogy a belügyminiszter belátta, a felmentési idejüket töltő pedagógusoknak is kijár a béremelés. A szervezet álláspontja szerint ugyanis minden pedagógus-munkakörben járnia kellene a béremelésnek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
