A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke vérlázítónak és felháborítónak találta, hogy a nyugdíj előtt álló pedagógusokat több mint egy hétig bizonytalanságban tartották a béremelésükkel kapcsolatban. Az államkasszának ugyanis nem kerülne sokba megemelni a fizetésüket, mégis ki akarták hagyni őket.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint, Gulyás Gergely állításával ellentétben, a szakszervezetek éppen azért küzdöttek, hogy a felmentési idejüket töltő nyugdíjasok is megkapják a 32,2 százalékos béremelést, írja a HírKlikk.
A béremelést követően hamar újabb probléma állt fenn, amikor kiderült, hogy a nyugdíj előtt álló pedagógusok nem részesülnek a fizetésemelésből. A felháborodást követően végül a Belügyminisztérium megváltoztatta a döntését és bejelentette, hogy a nyugállományba vonuló pedagógusok is megkapják az emelést.
A kialakult helyzetért Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón a szakszervezeteket tette felelőssé. Állítása szerint ugyanis korábban ők kérték, hogy az érintett pedagógusoknak ne kelljen státuszt váltania.
A PSZ alelnöke erre reagálva kijelentette „ez nem állja ki az igazság próbáját.” Emellett arra emlékeztetett, hogy kifejezetten a szakszervezetek kérték:
„Ne bohóckodjanak azokkal a kollégákkal, akik már a felmentési idejüket töltik januárban, ne tegyék át őket a régi (közalkalmazotti) jogviszonyból az újba. Szó nem volt arról, hogy ők kimaradjanak a béremelésből.”
Gosztonyi azt is megjegyezte, hogy a szakszervezetek kikérik maguknak az ellenük régóta zajló lejáratási kampányt, bár meg tudják érteni.
„Hisz' ezek szerint, bármennyire is próbálnak negligálni minket, mégis csak meghatározó tényezői vagyunk a magyar oktatáspolitikának.”
A PDSZ emellett fontos eredményének tartja, hogy a belügyminiszter belátta, a felmentési idejüket töltő pedagógusoknak is kijár a béremelés. A szervezet álláspontja szerint ugyanis minden pedagógus-munkakörben járnia kellene a béremelésnek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
