Diszkrimináció a szakszervezetek szerint, ha a státusztörvény miatt felmondó, majd a pályára később mégis visszatérni akaró pedagógust nem vesznek fel a tankerületek.
A tankerületi központok számára nem tiltja jogszabály, hogy jogviszonyt létesítsenek olyan pedagógusokkal, akik ősszel nem fogadták el az új pedagógus életpálya törvény szerinti jogviszonyváltást - írta a Belügyminisztérium a Népszava kérdésére. Válaszukban azt is hozzátették, ugyanakkor a munkáltató szabadon dönthet arról, hogy kit szeretne felvenni.
2023. szeptember 15. és 29. között 1215 pedagógus döntött úgy, hogy nem fogadja el az új jogviszonyt. A BM tájékoztatása szerint ők a várható béremelés ellenére saját maguk hozták meg ezt a döntést, amelyről “esetenként pedagógushoz méltatlan formában és módon nyilatkoztak.” Ezután pedig letöltötték a felmondási idejüket, felvették a végkielégítésüket, és távoztak a rendszerből.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a portálnak úgy fogalmazott, hogy a munkáltató valóban dönthet arról, hogy kit szeretne foglalkoztatni, de az esélyegyenlőségi törvény értelmében senkit semmilyen okból nem diszkriminálhat. Az ügyvivő szerint nyílt diszkrimináció, ha egy csoportot arra hivatkozva utasítanak vissza, hogy nem írták alá a státusztörvényt. Igaz, ezt nem könnyű bizonyítani, főleg, ha nincsen írásos nyoma. Nagy végül megjegyezte, hogy mivel a Klebelsberg Központ elnöke ezt egy interjúban nyíltan elismerte, az már egy hivatkozási alap lehet.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kicsinyes bosszúnak tartja a tankerületek részéről, hogy a státusztörvény miatt felmondott tanárokat egyetlen állami iskolában sem vennék vissza. Az elnök szerint ebben az esetben a gyerekek minőségi oktatáshoz való joga is sérül.
Ott, ahol nincs fizika-kémia tanár, de jelentkezne valaki és emiatt visszautasítják, az hol érdeke a gyerekeknek? Vagy akár a szülőknek? Inkább tanítsa felsőben a fizikát egy alsós tanító, mert a tankerület épp bosszút áll?
– fejtette ki a PSZ elnöke
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy több státusztörvény miatt távozó pedagógust döntésük miatt nem akartak visszavenni az állami iskolák.
Egy földrajz szakos tanár már nyolc iskola álláshirdetésére jelentkezett Budapesten és Pest megyében, de mindenhonnan elutasították, amiért nem fogadta el a státusztörvényt. Volt, hogy már mindenben megegyeztek a tantárgyfelosztástól kezdve az óraszámokig, de másnap felhívták, hogy mégsem tudják felvenni. Egy matematika-fizika szakos tanárral pedig az igazgató a tankerülettel való egyeztetés után közölte, nem vehetik fel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
