Van olyan tanár, akinek a jelentkezését már 8 iskola utasította vissza.
Több pedagógus is arról számolt be, hogy nem veszik fel őket az állami iskolák, amiért nem fogadták el a pedagógus-életpályatörvény (státusztörvény) alapján írt új szerződésüket – közölte azt RTL Híradó.
Egy földrajz szakos tanár már nyolc iskola álláshirdetésére jelentkezett Budapesten és Pest megyében, de mindenhonnan elutasították, amiért nem fogadta el a státusztörvényt.
Elmesélte, hogy a legutóbbi jelentkezésnél:
„Mindenben megegyeztünk, a tantárgyfelosztásban is, hogy milyen órákat fogok tanítani, hogyan fogom tanítani, hány órám lesz, aztán másnap felhívtak, hogy nem tudnak felvenni.”
Ugyanezt tapasztalta egy másik, matematika-fizika szakos tanár is:
„Mondták, hogy reménykednek, és felhívják a tankerületet. Kiment az igazgató, 5 perc múlva visszajött és elmondta, amikor mondta, hogy matek–fizika tanár, akkor kapcsolták egyre feljebb, de végül azt a hírt kapta, hogy nem vehetnek fel.”
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint az igazgatók legtöbbször alkalmaznák a visszatérő kollégákat, de ezt a tankerületek megtiltják.
Egy a Híradó birtokába jutott igazgatói levélből is az derült ki, hogy az érintett tanár alkalmazását a tankerület vezetője nem támogatta.
"Nem is értem, hogyan képzelik ezt a fenntartók. Ha valaki aláírta ezt a nyilatkozatot, akkor örök életre kizárják a pedagógus pályáról?"
- teszi fel a kérdést Nagy Erzsébet.
A PDSZ szerint a törvény nem tiltja a tanárok visszatérést, csak annyi kikötés van, hogy ha valaki 90 napon belül kezd el újra tanítani, akkor annak vissza kell fizetnie a végkielégítését.
A Klebelsberg Központ az RTL kérdéseire azt válaszolta, hogy a szeptemberig nyilatkozó tanárok „maguk döntöttek arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak köznevelési intézményben dolgozni”. Hozzátették: „A döntést a pedagógusok hozták meg, nem a fenntartók.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
