A levél után többen is aggódni kezdtek, hogy a kormány jogszabályváltozást készít elő.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár körlevelet küldött a nem állami fenntartású oktatási intézményeknek, mire kell figyelniük, hogy jogszerűen írhassák elő a fizetési kötelezettséget és felhasználhassák az állami támogatásokat úgy, hogy ne kapjanak súlyos pénzbüntetést.
A levél után többen is aggódni kezdtek, hogy ezzel a kormány jogszabályváltozást készít elő. Az aggódok abból jutottak erre, hogy amúgy a kérdést rendező jogszabályok évek óta változatlanok, mi más indoka lehetne tehát egy ilyen tájékoztatásnak – olvasható a Telexen.
A Telexnek küldött olvasói levelek között volt, aki attól félt, hogy az állam a fizetős és az államilag támogatott oktatás szétválasztásán dolgozik már. A legtöbb levélíró szülő szerint az ő iskolájukban is évek óta a minisztérium által jogszerűtlennek tartott gyakorlat szerint finanszírozzák az intézményt, de ez eddig nem okozott gondot. A Sopronban található Waldorf-iskolának viszont két évnyi állami normatívát kell visszafizetnie, amiért egy ellenőrzés alatt nem találták megfelelőnek az adományozási szerződésüket.
A Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya azt írta a lapnak, hogy az ominózus levelet, amelyben felhívták a fenntartók figyelmét a helyes jogértelmezésre, „a Waldorf Szövetség képviselőivel történt egyeztetést követően, kifejezett kérés alapján” küldték ki. Hozzátették, a köznevelési intézmények finanszírozása a mindenkori költségvetési törvénynek megfelelően szabályozott; állami és egyházi intézményekben nem kell tandíjat fizetni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
