Közel hétmillió forintot gyűjtött össze az elmúlt hetekben a soproni Csillagrét Waldorf-iskola, amelynek egy államkincstári ellenőrzés után két évnyi állami normatívát kellett visszafizetnie, és mostanra 110 millió forintos tartozást halmozott fel.
„Bár igaz, hogy a kitűzött célunktól még messze vagyunk, de azt is leírhatjuk, hogy ha az eddig összegyűlt 6.691.160 forint adomány nem érkezett volna be hozzánk, akkor ez az iskola már nem létezne” – írta pénteki Facebook-posztjában Kedves-Kukoda Zsuzsanna, a soproni Csillagrét Waldorf-iskola egyik alapítója, a fenntartó alapítvány vezetője. A bajba került iskolát fenntartó alapítvány nemrég adománygyűjtést indított 30 ezer ember 1000 forintja címmel, hogy fenn tudják tartani a tizenkét pedagógussal és ötvenhét gyerekkel működő iskolát.
Az iskola az eddig gyűjtött pénzzel és a háromhavi állami normatívával, amit visszamenőleg most megkap, nyert egy kis időt – mondta a Telexnek Kedves-Kukoda Zsuzsanna, akinek három gyermeke is a soproni Waldorfba jár.
A Sopronban található Waldorf-iskolának két évnyi állami normatívát kell visszafizetnie, amiért egy ellenőrzés alatt nem találták megfelelőnek az adományozási szerződésüket. Az eset két évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy ellenőrzés során a Magyar Államkincstár ügyintézője hibát állapított meg az iskola adományozási szerződésében.
"A soproni Waldorf-iskolánál végzett hatósági vizsgálatnak semmilyen politikai háttere nem volt, és nem is volt célja az intézmény ellehetetlenítése."
– mondta a Telexnek az egykori államkincstári ügyintéző, aki 2021-ben a vizsgálatot vezette az iskolánál.
Ahogyan azt a Waldorf-iskolát fenntartó alapítvány is elismerte, a hatóság által vizsgált időszakban az iskolával jogviszonyt létesítő gyermekek szüleivel szerződést kötöttek, amiben a szülők vállalták, hogy rendszeres adományt nyújtanak az alapítványnak. Ugyanakkor ehhez kapcsolódott egy olyan kitétel, hogy ha az adományt nem fizetik a szülők, akkor a gyermekük tanulói jogviszonya megszűnik, azaz ott kell hagyniuk az iskolát.
A volt ügyintéző szerint az alapítvány egyrészt szabálytalan, a szülőket félrevezető szerződéses állapotot teremtett, másrészt pedig az alapítvány felé terelt olyan bevételeket, amelyek valójában az iskolát mint önálló jogalanyt illetnék meg. Korábban Kedves-Kukoda Zsuzsanna azt mondta, hogy a soproni iskolában a valóságban sosem volt arra példa, hogy egy diákot azért küldjenek el, mert a szülő nem adományoz.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
