A Kodolányi János Egyetem megbízott rektora szerint őket is épp olyan váratlanul érte mindez, mint a középiskolát.
Egyik napról a másikra tették utcára a budapesti artistaképző iskolát a XIII. kerületben – értesült a Blikk. Az őszi szünet előtt egyik reggel arra mentek be a tanárok és a diákok, hogy lekapcsolták az áramot és elzárták a vizet.
"Nem is tartották már meg aznap az órákat, mert így nem lehetett, másnap pedig már be sem mehettek az épületbe"
– mondta el a Blikknek az egyik diák édesapja. A hétvégén pedig már ki is pakoltak minden eszközt az épületből. A szülők úgy tudják, a hirtelen változás oka, hogy a Kodolányi János Egyetem elköltözik. Ettől az intézménytől bérelte a helyiségeket az Artista- és Előadó-művészeti Akadémia oktOpus Multimédia Intézet Tagintézménye, vagyis a középiskola.
A Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia Szakgimnázium, Gimnázium, Technikum és Alapfokú Művészeti Iskola vezetése a Blikk megkeresésére közölte, a magyar közoktatásban példátlannak tartják, hogy így ellehetetlenítették közoktatási közfeladat ellátását, és ezért egyfelől megtették a lehetséges és szükséges jogi lépéseket. Továbbá a fenntartó, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ segítségével új telephely kialakítását kezdték meg.
Gattyán György, az egyetem korábbi tulajdonosa az artistaképzőt egy irodaház színháztermével segítette ki a múlt hétvégén, hogy megtarthassák a növendékeknek a korábban eltervezett színházpad-technikai gyakorlati képzést.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
