Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár körlevelet küldött a nem állami fenntartású oktatási intézményeknek, mire kell figyelniük, hogy jogszerűen írhassák elő a fizetési kötelezettséget és felhasználhassák az állami támogatásokat úgy, hogy ne kapjanak súlyos pénzbüntetést.
A Telexnek eljuttatott körlevélből kiderül, hogy a költségvetési támogatások felhasználásának jogszerűségét vizsgáló Magyar Államkincstár az ellenőrzései során olyan hibás gyakorlatot tárt fel, ami miatt a fenntartóra büntetést kellett kiszabnia. Ez történt a soproni Waldorf-iskola esetében is, amelynek fenntartója kétévi állami normatívát fizetett vissza, miután a Magyar Államkincstár nem találta megfelelőnek az adományozási szerződésüket.
„Ennek elkerülése érdekében segítséget kívánunk nyújtani az alábbi tájékoztató kiadásával, amely leírja azokat a tudnivalókat, amelyeknek betartása esetén jogszerűen tudják előírni a fizetési kötelezettséget, illetve megigényelni és felhasználni az állami támogatásokat, elkerülve ezzel a szankciók kiszabását”
– írja a levelében Maruzsa, majd kitér arra is, hogy sokszor eltérő gyakorlatot követnek az intézmények
Főleg az alapítványi iskoláknál gyakorlat, hogy a fizetési kötelezettséget a fenntartó alapítvány szabályzata határozza meg. Ennek az egyik formája az adomány, amelyről gyakran még adókedvezményre joggosító igazolást is kiállítanak a befizető cégnek vagy a magánszemélynek. A levél szerint nagyobb probléma, hogy a befizetett adomány nem az iskolához, hanem a fenntartóhoz érkezik, így nem átlátható, hogy az összeget valóban az intézmény működésére fordítják-e.
Arról nem is beszélve, hogy sérti jogot az a gyakorlat, hogy ha a nemfizetés miatt a tanulói jogviszony megszüntetését helyezik kilátásba, hiszen az adomány egy önkéntés felajánlás mindenféle elleszolgáltatás elvárása nélkül.
Azonban ha a szülő csak azért fizet adományt az alapítványnak, hogy a gyereke az alapítvány által fenntartott iskolában tanulhasson, az jogsértő. Maruzsa szerint ennek az lehet az oka, hogy félreértik a tandíj és a fizetési kötelezettség fogalmát. Az államtitkár azután úgy fogalmaz, hogy:
„a költségvetési törvény alapján nem igényelhető támogatás olyan gyermek, tanuló, vagy képzésben részt vevő személy után, aki tandíjfizetésre kötelezett.”
A tandíjat a köznevelési törvény végrehajtási rendelete alapján kell kiszabni, de a tandíjat fizető tanulók után nem jár állami támogatás.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
