Pedagógusok béremelése: ennyi lett a tanárok átlagfizetése a Klebelsberg Központ szerint

A Klebelsberg Központ szerint a pedagógusok átlagosan többet kaptak, mint a fokozatonként előre meghatározott minimum.

A Klebelsberg Központ Telexnek küldött válaszából kiderült, hogy a béremelés után a következőképpen alakul a pedagógusok átlagos fizetése kategóriánként:

  • gyakornok: bruttó  561 ezer forint
  • pedagógus I.: bruttó 601 992 forint,
  • pedagógus II.: bruttó 679 135 forint
  • mesterpedagógus: bruttó  869 007 forint
  • kutatótanár: bruttó 911 284 forint

A válaszból ugyanakkor nem derül ki, hogy ez csak a pedagógusok alapbérére vonatkozik, vagy pedig már tartalmazza a különböző megbízási díjakat (például osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői pótlékot).

Az Eduline is beszámolt arról, hogy a kormányrendelet értelmében a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és az óvodapedagógusok bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, hogy a kormány korábbi ígérete szerint elérje a diplomás bér 72 százalékát.

A jogszabály értelmében 2024-ben a pedagógusfizetések alsó határa a következőképpen alakul:

  • gyakornok: bruttó 528 800 forint
  • pedagógus I. kategória: bruttó 538 ezer forint
  • pedagógus II. kategória: bruttó 555 ezer forint
  • mesterpedagógus kategória: bruttó  630 ezer forint
  • a kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint

A tanárok a megemelt fizetésüket a februári bérükkel kapják meg, sokan azonban csak január 30-án vehették át a kinevezésüket, és csak ekkor tudták meg, hogy ténylegesen februárban mekkora összeget visznek haza.

A Klebelsberg Központ úgy fogalmazott, hogy a béremelés nem áll meg, ugyanis a kormány 2030-ig vállalta, hogy a tanárok fizetését a diplomás átlagbérhez viszonyítva emeli.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.