Pedagógusok béremelése: ennyi lett a tanárok átlagfizetése a Klebelsberg Központ szerint

A Klebelsberg Központ szerint a pedagógusok átlagosan többet kaptak, mint a fokozatonként előre meghatározott minimum.

A Klebelsberg Központ Telexnek küldött válaszából kiderült, hogy a béremelés után a következőképpen alakul a pedagógusok átlagos fizetése kategóriánként:

  • gyakornok: bruttó  561 ezer forint
  • pedagógus I.: bruttó 601 992 forint,
  • pedagógus II.: bruttó 679 135 forint
  • mesterpedagógus: bruttó  869 007 forint
  • kutatótanár: bruttó 911 284 forint

A válaszból ugyanakkor nem derül ki, hogy ez csak a pedagógusok alapbérére vonatkozik, vagy pedig már tartalmazza a különböző megbízási díjakat (például osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői pótlékot).

Az Eduline is beszámolt arról, hogy a kormányrendelet értelmében a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és az óvodapedagógusok bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, hogy a kormány korábbi ígérete szerint elérje a diplomás bér 72 százalékát.

A jogszabály értelmében 2024-ben a pedagógusfizetések alsó határa a következőképpen alakul:

  • gyakornok: bruttó 528 800 forint
  • pedagógus I. kategória: bruttó 538 ezer forint
  • pedagógus II. kategória: bruttó 555 ezer forint
  • mesterpedagógus kategória: bruttó  630 ezer forint
  • a kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint

A tanárok a megemelt fizetésüket a februári bérükkel kapják meg, sokan azonban csak január 30-án vehették át a kinevezésüket, és csak ekkor tudták meg, hogy ténylegesen februárban mekkora összeget visznek haza.

A Klebelsberg Központ úgy fogalmazott, hogy a béremelés nem áll meg, ugyanis a kormány 2030-ig vállalta, hogy a tanárok fizetését a diplomás átlagbérhez viszonyítva emeli.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.