Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az érettségi jelentkezésig vagy a tanév utolsó napjáig kell elvégezni az 50 óra közösségi szolgálatot? Mi van akkor, ha valaki előrehozott érettségit tesz? Válaszolunk.
"A középiskolai nappali képzésben résztvevő és az érettségi vizsgát 2016. január 1-ét követően megkezdő tanulók esetében az érettségi vizsga megkezdésének feltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése" - szerepel az Oktatási Hivatal oldalán.
Az 50 órát tehát - amiknek a teljesítését egy naplóban kell vezetni, és aláírással igazolni - minden olyan diáknak teljesítenie kell, akik nappali tagozaton tanulnak, beleértve a magántanulókat is. Kivételt képeznek azok a diákok, akik felnőttoktatás, felnőttképzés, vagy esti tagozat keretében terveznek érettségi vizsgát tenni, és a sajátos nevelési igényű tanulók körében is mellőzhető a teljesítés, ha a szakértői bizottság erre tesz javaslatot.
De meddig kell teljesíteni?
A közösségi szolgálat az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele, így az 50 órát közvetlenül az első rendes érettségi vizsgátokat megelőzően kell teljesítenetek. Erre biztos, hogy a tanáraitok, osztályfőnökötök is felhívja majd a figyelmet.
Ha viszont 12. évfolyamos rendes érettségi vizsgára jelentkeztetek és a tanítási év végén valamelyik tárgyból elégtelen osztályzatot kaptok, akkor az azt jelenti, hogy nem végeztetétek el a középiskolát, így csak előrehozott érettségit tehettek.
Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének nem feltétele a közösségi szolgálat teljesítése.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.