Tanárok fizetése: mutatjuk, mennyivel emelkedhet az óraadók bére

Sok iskolában a természettudományos tárgyak vagy az idegen nyelvek tanítását óraadókkal oldják meg. A pedagógusok béremeléséből ők sem maradnak ki, mutatjuk mennyivel emelkedhet a fizetésük.

A múlt héten megjelent kormányrendelet értelmében a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, és a béremelés a következő két évben is folytatódik. Ennek tükrében 2024-ben a pedagógusfizetések alsó határa a következőképpen alakul fokozatonként:

  • gyakornok: bruttó 528 800 forint
  • pedagógus I. kategória: bruttó 538 ezer forint
  • pedagógus II. kategória: bruttó 555 ezer forint
  • mesterpedagógus kategória: bruttó  630 ezer forint
  • a kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint.
Levél a fizetésemelésről

    A megemelt fizetésekről Maruzsa Zoltán körlevelet is küldött az iskolák fenntartóinak, igazgatóinak. Ebben, a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott dokumentumban a köznevelési államtitkár is kiemelte, hogy a 32,2 százalékos fizetésemelés csak átlagos, az illetménysávon belüli differenciálást a státusztörvény értelmében majd a munkáltató végzi el.

    Maruzsa kitért arra is, hogy a kormányrendelet értelmében kötelező az alábbi két esetben kötelezően kell emelni:

    • 2 százalékkal, ha a pedagógus a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben (korábban egyetemi képzésben) szerezte
    • 4 százalékkal, ha matematika, digitális kultúra, természettudomány, integrált természettudomány, fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyat tanít, és megvan az ehhez szükséges képesítése is.

    (A Pedagógusok Demokratikus Szervezete a kormányrendelet alapján kiszámolta, hogy konkrétan mekkora fizetésre számíthatnak a pedagógusok. A témával részletesen az alábbi cikkben foglalkoztunk)

    Maruzsa a levél végén úgy fogalmazott, hogy az óraadó pedagógusok bruttó minimális óradíja a gyakornoki bér 1 százaléka, vagyis bruttó 5288 forint lesz, amely 17, 5 százalékponttal több, mint a státusztörvényben rögzített bruttó 4500 forint.

    Nagyobb a mozgástér

    Az óraadók fizetésemelésével kapcsolatban megkerestük Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét is, aki ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy azoknak az óraadóknak, akikkel a tankerület megbízási szerződést kötött, a gyakornoki bér egy százalékát ajánlják fel óradíjban. (Vállalkozói szerződés esetén erre még rájönnek a különböző járulékok.)

    Az elnök szerint sok olyan óraadó pedagógus, aki hiánytárgyat -például matekot, fizikát, kémiát, informatikát vagy idegen nyelvet - tanít, ennél magasabb óradíjjal szerződött le már a tanév elején. A PSZ-nél 7-8 ezer forintos bruttó órabérekről tudnak.

    Totyik szerint ennek az lehet az oka, hogy egy hiánytárgyat tanító pedagógusnak egy bértárgyalás során nagyobb a mozgástere, és konkrétan megmondhatja, óraadóként milyen összeg alatt nem vállalja az  oktatást. Ha pedig a tankerület kényszerhelyzetben van, akkor nincsen más választása: ezt meg kell adnia.

    Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy például a Közép-Pesti Tankerületi Központ nyelviskolákkal kötött megbízási szerződést, mert több iskolában csak így tudták maradéktalanul biztosítani az idegennyelv-tanítást. A PSZ elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy ezekben az intézményekben a magántanárok óraadóként feltehetően jóval magasabb órabérben dolgoznak, mint egy főállású pedagógus.

    Ki számíthat biztosan emelésre?

    Totyik kiemelte, hogy azok az óraadók, akiknek a megbízása az egész tanévre szól, de a bruttó óradíjuk nem éri el az előírt minimumot, számíthatnak emelésre.

    „A kormányrendelet egyértelműen kimondja, hogy a gyakornoki minimumilletmény egy százalékát el kell érnie az óraadók bruttó óradíjának, így ezeknek a kollégáknak nagy valószínűséggel automatikusan emelik a fizetését.”

    -  jegyezte meg végül a szakszervezeti elnök.

    A pedagógusok béremelésével az alábbi cikkünkben is foglalkoztunk:

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.