Körülbelül 60 kis létszámú iskola eshet áldozatául egy ilyen intézkedésnek.
Iskolabezárásokra készül az Orbán-kormány a kistelepüléseken, de politikai okokból a júniusi önkormányzati választásokat még megvárja ezzel - tudta meg a hvg360 egy oktatásügyre rálátó kormányzati forrásból.
Bár a "bezárás" szót ritkán emlegeti a kormány, a lap szerint 2015 óta többször is összevontak iskolákat vagy kis létszámú tagozatokat, de a pedagógushiány is rendszeresen problémát okoz, még akkor is, ha Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez a megfogalmazás téves. A kormány szerint ugyanis általánosságban nincs pedagógushiány, csak bizonyos szakterületeken, a béremeléssel viszont a tanári pálya népszerűségének jelentős növekedését várják.
„Az egy más kérdés, és jogos felvetés, hogy az iskolai struktúrát kell-e alakítani vagy sem, de ez politikailag is érzékeny kérdéseket vet fel és számtalan más vonatkozása is van az ügynek" - jegyezte meg a csütörtöki kormányinfón.
Mint azt a hvg360 megtudta, mintegy 60 olyan iskola eshet a "struktúraátalakítás" áldozatául, ahol 7 fős vagy annál kisebb létszámú osztályok vannak. Ezek jellemzően falvak és kistelepülések intézményei, a lakatolással viszont megvárnák az önkormányzati választások végét, mivel az ronthatja a kormánypártok jelöltjeinek politikai esélyeit az érintett körön kívül akár több száz másik településen is, de akár az európai parlementi választásokra is negatív hatással lehet.
Az ötlet egyébként nem újkeletű, az alacsony létszámú iskolák bezárása körülbelül 7-8 éve rendszeresen porondra kerül, de a politikai veszélyek miatt az Orbán-kormány egyelőre nem lépte meg, Pintér Sándor belügyminiszter viszont már a 2022-es választások után is azt mondta:
"Fel kell mérni, hogy jó-e, ha ennyi iskola van az országban, biztosan érdemes-e nyolc gyerekkel fenntartani az iskolákat."
Ezzel pedig a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is egyetértett, többek között azért, mert úgy véli, így kevesebb tanárral jobb oktatást lehetne fenntartani.
A hírekre a Telex megkeresésére a Belügyminisztérium is reagált, levelükre Samu Attila László, a Belügyminisztérium sajtófőnöke mindössze annyit válaszolt, hogy "fake news."
A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok el.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
