Körülbelül 60 kis létszámú iskola eshet áldozatául egy ilyen intézkedésnek.
Iskolabezárásokra készül az Orbán-kormány a kistelepüléseken, de politikai okokból a júniusi önkormányzati választásokat még megvárja ezzel - tudta meg a hvg360 egy oktatásügyre rálátó kormányzati forrásból.
Bár a "bezárás" szót ritkán emlegeti a kormány, a lap szerint 2015 óta többször is összevontak iskolákat vagy kis létszámú tagozatokat, de a pedagógushiány is rendszeresen problémát okoz, még akkor is, ha Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez a megfogalmazás téves. A kormány szerint ugyanis általánosságban nincs pedagógushiány, csak bizonyos szakterületeken, a béremeléssel viszont a tanári pálya népszerűségének jelentős növekedését várják.
„Az egy más kérdés, és jogos felvetés, hogy az iskolai struktúrát kell-e alakítani vagy sem, de ez politikailag is érzékeny kérdéseket vet fel és számtalan más vonatkozása is van az ügynek" - jegyezte meg a csütörtöki kormányinfón.
Mint azt a hvg360 megtudta, mintegy 60 olyan iskola eshet a "struktúraátalakítás" áldozatául, ahol 7 fős vagy annál kisebb létszámú osztályok vannak. Ezek jellemzően falvak és kistelepülések intézményei, a lakatolással viszont megvárnák az önkormányzati választások végét, mivel az ronthatja a kormánypártok jelöltjeinek politikai esélyeit az érintett körön kívül akár több száz másik településen is, de akár az európai parlementi választásokra is negatív hatással lehet.
Az ötlet egyébként nem újkeletű, az alacsony létszámú iskolák bezárása körülbelül 7-8 éve rendszeresen porondra kerül, de a politikai veszélyek miatt az Orbán-kormány egyelőre nem lépte meg, Pintér Sándor belügyminiszter viszont már a 2022-es választások után is azt mondta:
"Fel kell mérni, hogy jó-e, ha ennyi iskola van az országban, biztosan érdemes-e nyolc gyerekkel fenntartani az iskolákat."
Ezzel pedig a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is egyetértett, többek között azért, mert úgy véli, így kevesebb tanárral jobb oktatást lehetne fenntartani.
A hírekre a Telex megkeresésére a Belügyminisztérium is reagált, levelükre Samu Attila László, a Belügyminisztérium sajtófőnöke mindössze annyit válaszolt, hogy "fake news."
A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok el.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
