Lezárult a perfelvételi szakasz a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott tanárok ügyében, de a bíró kifogásolta a tankerülettől kapott adatok hitelességét.
Csütörtök reggel folytatódott a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott tanárok pere a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán - írta meg a hvg.hu.
A perfelvételi szakaszban korábban már adódtak problémák, amikor december elején a tárgyaláson a bíró jelezte, hogy mivel a tankerülettől kapott értelmezhetetlen adatokat kapott, nem tudja lezárni a perfelvételi szakaszt, ezért pontosítást kért.
A mostani tárgyalásra benyújtott adatokkal azonban megint gond volt, ugyanis a tankerület ismét nem tudott olyan adatokat szolgáltatni, amelyek kétséget kizárólag hitelesek.
Ahogy arról korábban mi is részletesen írtunk az Eduline-on, Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusai azt követően indítottak pertársaságot alkotva munkaügyi pert, hogy a tankerületi központ vezetője a polgári engedetlenségi akcióikra hivatkozva 2022 szeptemberében kirúgta őket.
A tárgyalás során kiderült, hogy az általuk becsatolt eredeti rendszerben szereplő adatok már nem találhatóak meg a Krétában, mert valószínűleg törlésre kerültek. A tankerületi jogi képviselő elmondta, hogy a program minden szeptember elején felülírja magát, így törlődnek a korábbi órarendek és adatok.
"Elég furának tartanám, hogy nem lehet megtudni azt, hogy két évvel ezelőtt milyen órákat tartottak meg a gyerekeknek"
– reagált erre a bíró, aki csodálkozott azon is, hogy nem egy informatikus gyűjtötte ki az adatokat, hanem a tankerület szedte le azokat egyesével.
Véleménye szerint így a tankerület állításai a tanári mulasztásokkal kapcsolatban nincsenek okirattal alátámasztva. Majd hozzátette, hogy így "semmilyen bizonyító ereje nem lesz ennek a táblázatnak"
A tankerület azonban ezt másképp látja. A bíró látható meglepetésére azt állította, hogy szerinte azonban van bizonyító ereje.
"Szerintem meg nem, Egyetlen dolgot kértem önöktől, nem sikerült teljesíteni"
- válaszolta a bíró, aki a tárgyalás végén lezárta a perfelvételi szakaszt, és jelezte, hogy a következő tárgyaláson a gimnázium igazgatóját szeretné meghallgatni, illetve ismét beidézte Marosi Beatrixet, akinek meghallgatására egyszer már november elején sor került.
A tankerület jogi képviselője azonban arra kérte a bírót, hogy ezt ne tegye, mert előreláthatóan komoly egészségügyi kezelés alatt lesz Marosi, ezért nem fog tudni jönni. A bíró elmondta, hogy ennek ellenére, ha ő úgy ítéli meg, hogy Marosinak ismét bíróság elé kell állnia, akkor be fogja idézni. A következő tárgyalás március végén lesz.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
