Rendkívüli szülőit hívtak össze szerdára a Bíró utcai óvodában Budapesten, amelynek keretében feltehetően az intézmény bezárását jelenthetik be.
Elképzelhető, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület bezáratja a XII. kerületben található Bíró utcai Református óvodát és bölcsődét – olvasható a hvg360-on. Elterjedt ugyanis, hogy a szerdára összehívott, előre meghirdetett napirend nélküli, rendkívüli szülői értekezleten a 70 éves múltú intézmény bezárását jelenthetik be.
A HVG érdeklődésére sem az intézmény vezetője, sem a fenntartó Dunamelléki Református Egyházkerület nem adott tájékoztatást. A Hegyvidéki Önkormányzatnál sem tudnak semmit, viszont azt ígérték, hogy az esetleg intézmény nélkül maradó kicsiket elhelyezik máshol a kerületben.
Nem örülnek a szülők
„12 éve járunk ide, nem akarok távolabbra utazni”
– mondta egy háromgyerekes apa. Más összefüggést lát a Bíró utcai óvoda körüli történések és a református egyház 2021. őszi fenntartóvá válása között.
Egy 2021-es törvény számos – elsősorban budai – ingatlant adott át ingyenesen az egyháznak, jellemzően azzal a kitétellel, hogy oktatási, hitéleti, szociális tevékenységet kell folytatni bennük. Viszont a fenntartó dönthet úgy, hogy bezáratja az intézményt és másfajta képzést indít benne. Az egyházi vagyonjuttatás tempója azt követően gyorsult fel, hogy a miniszterelnök lelki vezetőjeként ismertté vált, majd emberierőforrás-miniszterré lett Balog Zoltánt 2021 elején püspökké választották.
„Az elmúlt két évben mintha tudatosan sorvasztották volna az intézményt, amely korábban olyan népszerű volt, hogy alig lehetett bejutni”
– mesélte egy szülő, aki azt is elárulta, hogy már havi 50-55 ezer forintot kell fizetni a református fenntartónak, emellett a beiratkozók szüleitől lelkészi ajánlást is kérnek. Az új helyzet miatt folyamatosan csökkent a gyerekek létszáma, különböző korú gyerekek kerültek egy csoportba, ez lehet az egyház indoklásának alapja, ha valóban bezárnák az intézményt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
