A tavalyi teljesítményük alapján emelkedik az oktatók fizetése a szakképzésben

Nemcsak az állami, hanem az egyetemi, egyházi szakképző intézmények oktatói is számíthatnak béremelésre.

  • Tornyos Kata

A köznevelésben tanító pedagógusokkal ellentétben a szakképzésben dolgozó oktatóknál már az elmúlt évi teljesítményüktől is függ, hogy milyen arányban részesülhetnek a januártól megígért, átlagosan 32,2 százalékos béremelésből – derült ki a szakképzésért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) Népszava kérdéseire küldött válaszából.

A köznevelésben dolgozó pedagógusok esetében már egy kormányrendelet is rögzíti az átlag 32,2 százalékos béremelést, valamint egy koncepcióban meghatározták azokat a minimumösszegeket, amelyeket a különböző besorolású pedagógusoknak meg kell kapniuk, a szakképzésben oktatóknál azonban nem történt ilyen. A KIM válaszából kiderült, hogy nem is lesz ilyen, ugyanis "a közneveléstől eltérően a szakképzés oktatóit a Munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatják, a béremelés végrehajtásához nincs szükség kormányrendeletre."

Közölték azt is, hogy a béremelés végrehajtásának egyik kiindulópontja a szakképzésben tavaly lezajlott oktatói teljesítményértékelés lesz. Hozzátették: nemcsak az állami, hanem az egyetemi, egyházi szakképző intézmények oktatói is számíthatnak béremelésre.

A Pedagógusok Szakszervezetének szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor azt mondta a lapnak, hogy a tavalyi értékelésnek vannak aggasztó tapasztalatai. Tudomása szerint előfordult, hogy a szakképzési centrum visszadobta az eredményeket, amikor egy-egy oktató szerintük túl magas pontszámokat ért el. Állítása szerint volt olyan is, hogy valaki több, más kevesebb pontot szerzett, mégis ugyanakkora (5 százalék körüli) béremelést kaptak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.