Plusz egy év óvoda: ezekben a vármegyékben a gyerekek többségét szakszolgálathoz küldi az Oktatási Hivatal

Már csak néhány napig van lehetőség kérelmezni a plusz egy év óvodát az Oktatási Hivatalnál (OH). A korai határidő, a nem megfelelő tájékoztatás és a megkülönböztetések miatt évente több ezer gyerek esik el a plusz egy év óvodától, miközben az első osztályos évismétlők száma évről évre emelkedik.

A Szülői Hanghoz érkezett visszajelzések kapcsán arról számoltak be, hogy bár a legtöbb esetben elfogadják a plusz egy év óvodai kérvényeket, mégis rengeteg gyereket és szülőt hagy cserben a rendszer.

A plusz egy év óvoda kérvényét a szülőknek az Oktatási Hivatal online felületén kell benyújtani január 18-ig. Ha az OH nem tud a beküldött dokumentumok, szülői jellemzés alapján rögtön dönteni, akkor az óvodást pedagógiai szakszolgálathoz küldi, ahol kiderül, valóban elég érett-e az iskolához.

A Szülői Hang közösség felmérése szerint, hogy melyik gyerek kapja meg rögtön a plusz egy évet és kinek kell mennie a szakszolgálathoz nem egyértelmű. Sok esetben a lakóhely jobban számít, mint a kérelemben szereplő indoklás, ezt az alábbi diagram is jól szemlélteti. (A szülői visszajelzések alapján a részeredmények csak azoknál a vármegyéknél szerepelnek, ahonnan már érkezett be elegendő adat.)

Az eljárást az egységesítés ürügyével vezették be, de a valóságban az eljárás nem egységes, az Oktatási Hivatal nyilvános kritériumok nélkül, önkényesen dönt a szakszolgálati vizsgálat elrendeléséről

- véleményezte az eljárász a Szülői Hang.

Szerintük a folyamatból alapvetően kihagyható lenne az OH, hiszen a szülők közvetlenül is fordulhatnának a pedagógiai szakszolgálatokhoz. Így azonban irreálisan korán kell dönteniük a plusz egy év kérvényezéséről, amelynek a módosítására a későbbiekben már nincs lehetőségük.

A Szülői Hang tapasztalatai szerint a folyamat elsősorban már a bemeneten kiszűri a gyerekeket. Egy korábbi cikkünkben mi is megírtuk, hogy a beadott kérelmek túlnyomó részét (2023-ban 98%-át) elfogadják, ennek ellenére évente több ezer gyerek marad ki a megfelelő támogatások hiányában.

Sok esetben a szülők a korai határidők miatt lemaradnak a kérvényezésről. A felmérés során gyűjtött visszajelzések alapján:

37%-ban a szülők nem kapnak tájékoztatást az óvodában az érdemi pedagógiai döntéshez, 8%-ban pedig egyáltalán nincs tájékoztatás még az eljárásról sem.

Ez különösen érvényes a hátrányos helyzetű vagy gyengébb érdekérvénysítő képességekkel rendelkező családoknál.

Az, hogy nem minden gyerek kapja meg a szükséges plusz egy óvodai évet abban is látszik, hogy a KSH adatai szerint a 2022/23-as tanévben 5,2 százalékkal emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamán.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.