Plusz egy év óvoda: ezekben a vármegyékben a gyerekek többségét szakszolgálathoz küldi az Oktatási Hivatal

Már csak néhány napig van lehetőség kérelmezni a plusz egy év óvodát az Oktatási Hivatalnál (OH). A korai határidő, a nem megfelelő tájékoztatás és a megkülönböztetések miatt évente több ezer gyerek esik el a plusz egy év óvodától, miközben az első osztályos évismétlők száma évről évre emelkedik.

A Szülői Hanghoz érkezett visszajelzések kapcsán arról számoltak be, hogy bár a legtöbb esetben elfogadják a plusz egy év óvodai kérvényeket, mégis rengeteg gyereket és szülőt hagy cserben a rendszer.

A plusz egy év óvoda kérvényét a szülőknek az Oktatási Hivatal online felületén kell benyújtani január 18-ig. Ha az OH nem tud a beküldött dokumentumok, szülői jellemzés alapján rögtön dönteni, akkor az óvodást pedagógiai szakszolgálathoz küldi, ahol kiderül, valóban elég érett-e az iskolához.

A Szülői Hang közösség felmérése szerint, hogy melyik gyerek kapja meg rögtön a plusz egy évet és kinek kell mennie a szakszolgálathoz nem egyértelmű. Sok esetben a lakóhely jobban számít, mint a kérelemben szereplő indoklás, ezt az alábbi diagram is jól szemlélteti. (A szülői visszajelzések alapján a részeredmények csak azoknál a vármegyéknél szerepelnek, ahonnan már érkezett be elegendő adat.)

Az eljárást az egységesítés ürügyével vezették be, de a valóságban az eljárás nem egységes, az Oktatási Hivatal nyilvános kritériumok nélkül, önkényesen dönt a szakszolgálati vizsgálat elrendeléséről

- véleményezte az eljárász a Szülői Hang.

Szerintük a folyamatból alapvetően kihagyható lenne az OH, hiszen a szülők közvetlenül is fordulhatnának a pedagógiai szakszolgálatokhoz. Így azonban irreálisan korán kell dönteniük a plusz egy év kérvényezéséről, amelynek a módosítására a későbbiekben már nincs lehetőségük.

A Szülői Hang tapasztalatai szerint a folyamat elsősorban már a bemeneten kiszűri a gyerekeket. Egy korábbi cikkünkben mi is megírtuk, hogy a beadott kérelmek túlnyomó részét (2023-ban 98%-át) elfogadják, ennek ellenére évente több ezer gyerek marad ki a megfelelő támogatások hiányában.

Sok esetben a szülők a korai határidők miatt lemaradnak a kérvényezésről. A felmérés során gyűjtött visszajelzések alapján:

37%-ban a szülők nem kapnak tájékoztatást az óvodában az érdemi pedagógiai döntéshez, 8%-ban pedig egyáltalán nincs tájékoztatás még az eljárásról sem.

Ez különösen érvényes a hátrányos helyzetű vagy gyengébb érdekérvénysítő képességekkel rendelkező családoknál.

Az, hogy nem minden gyerek kapja meg a szükséges plusz egy óvodai évet abban is látszik, hogy a KSH adatai szerint a 2022/23-as tanévben 5,2 százalékkal emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamán.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.