Plusz egy év óvoda: ezekben a vármegyékben a gyerekek többségét szakszolgálathoz küldi az Oktatási Hivatal

Már csak néhány napig van lehetőség kérelmezni a plusz egy év óvodát az Oktatási Hivatalnál (OH). A korai határidő, a nem megfelelő tájékoztatás és a megkülönböztetések miatt évente több ezer gyerek esik el a plusz egy év óvodától, miközben az első osztályos évismétlők száma évről évre emelkedik.

A Szülői Hanghoz érkezett visszajelzések kapcsán arról számoltak be, hogy bár a legtöbb esetben elfogadják a plusz egy év óvodai kérvényeket, mégis rengeteg gyereket és szülőt hagy cserben a rendszer.

A plusz egy év óvoda kérvényét a szülőknek az Oktatási Hivatal online felületén kell benyújtani január 18-ig. Ha az OH nem tud a beküldött dokumentumok, szülői jellemzés alapján rögtön dönteni, akkor az óvodást pedagógiai szakszolgálathoz küldi, ahol kiderül, valóban elég érett-e az iskolához.

A Szülői Hang közösség felmérése szerint, hogy melyik gyerek kapja meg rögtön a plusz egy évet és kinek kell mennie a szakszolgálathoz nem egyértelmű. Sok esetben a lakóhely jobban számít, mint a kérelemben szereplő indoklás, ezt az alábbi diagram is jól szemlélteti. (A szülői visszajelzések alapján a részeredmények csak azoknál a vármegyéknél szerepelnek, ahonnan már érkezett be elegendő adat.)

Az eljárást az egységesítés ürügyével vezették be, de a valóságban az eljárás nem egységes, az Oktatási Hivatal nyilvános kritériumok nélkül, önkényesen dönt a szakszolgálati vizsgálat elrendeléséről

- véleményezte az eljárász a Szülői Hang.

Szerintük a folyamatból alapvetően kihagyható lenne az OH, hiszen a szülők közvetlenül is fordulhatnának a pedagógiai szakszolgálatokhoz. Így azonban irreálisan korán kell dönteniük a plusz egy év kérvényezéséről, amelynek a módosítására a későbbiekben már nincs lehetőségük.

A Szülői Hang tapasztalatai szerint a folyamat elsősorban már a bemeneten kiszűri a gyerekeket. Egy korábbi cikkünkben mi is megírtuk, hogy a beadott kérelmek túlnyomó részét (2023-ban 98%-át) elfogadják, ennek ellenére évente több ezer gyerek marad ki a megfelelő támogatások hiányában.

Sok esetben a szülők a korai határidők miatt lemaradnak a kérvényezésről. A felmérés során gyűjtött visszajelzések alapján:

37%-ban a szülők nem kapnak tájékoztatást az óvodában az érdemi pedagógiai döntéshez, 8%-ban pedig egyáltalán nincs tájékoztatás még az eljárásról sem.

Ez különösen érvényes a hátrányos helyzetű vagy gyengébb érdekérvénysítő képességekkel rendelkező családoknál.

Az, hogy nem minden gyerek kapja meg a szükséges plusz egy óvodai évet abban is látszik, hogy a KSH adatai szerint a 2022/23-as tanévben 5,2 százalékkal emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamán.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.