Két diákszervezet is megmozdulással indítja a januárt - diákparlamentet szerzvez az ADOM és demonstrációt az Egységes Diákfront

Az ADOM Diákmozgalom 10. születésnapja alkalmából egy tíz eseményből álló programsorozatot hirdetett, míg az Egységes Diákfront a Belügyminisztérium elé vonul a béremelések miatt.

Az ADOM Diákmozgalom születésnapi programsorozatának első eseményeként egy Alternatív Diákparlamentet szervez – tette közzé a mozgalom Facebook-eseményében.

A gyűlést január 13-án szombaton tartják, amire az ország különböző részeiről fognak diákok és diákszervezetek tagjai érkezni, hogy megvitassák az aktuális közéleti, oktatásügyi és politikai kérdéseket. Az ülés végén pedig az átbeszélt témákból egy javaslatcsomagot állítanak össze.

Az eseményre regisztrálni ezen a linken keresztül lehet.

Ugyanezen a napon az Egységes Diákfront is megmozdulást szervez „Megéri Tüntetni” címmel. A demonstráció résztvevői január 13-án, 15 órakor a Belügyminisztérium elé vonulnak, hogy többek között értékeljék a bejelentett béremeléseket.

"Rendkívül fontosnak tartjuk nyomatékosítani, hogy a kordonkormány NEM emelte volna meg a pedagógus béreket, ha nem tüntettünk volna két éven keresztül. A tanárok átlagosan 32,2%-os béremelése, azoknak az eredménye, akik tüntettek és sztrájkoltak. Itt a bizonyíték, hogy van értelme tüntetni. Arra kérünk mindenkit, hogy mutassa meg a támogatását az oktatás iránt, ez a részsiker a Ti részsikeretek!"

- írja a szervezet az eseményről küldött sajtóközleményében.

 

Azt is kiemelték, hogy a béremeléssel azonban a követeléseik csak egy részét teljesítette a kormány, és azt sem akkora mértékben, ahogy azt szerették volna.

"A versenyképes és modern oktatásra az igényünket továbbra is fenntartjuk, ennek a biztosítása pedig az állam feladata"

- teszik hozzá azzal együtt, hogy a demonstráción lehetőség lesz a kitöltetlen nemzeti konzultációs ívek leadására is.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.