Férőhelyenként 56 millió forintból épült bölcsőde uniós támogatással egy nógrádi faluban

Az átlagos négyzetméter ár háromszorosáért sikerült felépíteni a bölcsődét.

  • Tornyos Kata

667 millió forintból épült fel egy 12 fős bölcsőde Kazáron, egy határmenti, 1600 fős nógrádi faluban. Azaz egy férőhelyet 56 millió ft EU-s támogatásból sikerült megépíteni – olvasható Hadházy Ákos Facebook-oldalán.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Nógrádban egy új ház négyzetméter ára 650 ezer forint körül van. Ennek az épületnek a teljes alapterülete kb. 300 nm, tehát 2.25 millió/nm, azaz nagyjából háromszoros áron építették fel. Azt is kiemeli a politikus, hogy egy gyors internetes keresés alapján idén átadott osztrák bölcsikről szóló cikkekben azt találta, hogy Ausztriában többnyire a kazárinál fele áron, dupla férőhellyel építettek bölcsiket.

Ezzel kapcsolatban Kazár polgármestere a nool.hu.nak azt mondta, hogy eredetileg kevesebből tervezték, de "a beruházás kivitelezéséhez a környék talán egyik legnagyobb többletköltség-igénylését hagyta jóvá számukra a Pénzügyminisztérium a térség országgyűlési képviselője és a megyei önkormányzat elnöke közbenjárásának köszönhetően."

"Maga a polgármester ismeri be, hogy fideszes politikusoktól függ, hogy egy EU-s beruházás kap-e plusz pénzt, vagy nem. Egy országgyűlési képviselőnek természetesen ehhez semmi köze nem lehetne"

– jegyzi meg Hadházy.

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.