Férőhelyenként 56 millió forintból épült bölcsőde uniós támogatással egy nógrádi faluban

Az átlagos négyzetméter ár háromszorosáért sikerült felépíteni a bölcsődét.

  • Tornyos Kata

667 millió forintból épült fel egy 12 fős bölcsőde Kazáron, egy határmenti, 1600 fős nógrádi faluban. Azaz egy férőhelyet 56 millió ft EU-s támogatásból sikerült megépíteni – olvasható Hadházy Ákos Facebook-oldalán.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Nógrádban egy új ház négyzetméter ára 650 ezer forint körül van. Ennek az épületnek a teljes alapterülete kb. 300 nm, tehát 2.25 millió/nm, azaz nagyjából háromszoros áron építették fel. Azt is kiemeli a politikus, hogy egy gyors internetes keresés alapján idén átadott osztrák bölcsikről szóló cikkekben azt találta, hogy Ausztriában többnyire a kazárinál fele áron, dupla férőhellyel építettek bölcsiket.

Ezzel kapcsolatban Kazár polgármestere a nool.hu.nak azt mondta, hogy eredetileg kevesebből tervezték, de "a beruházás kivitelezéséhez a környék talán egyik legnagyobb többletköltség-igénylését hagyta jóvá számukra a Pénzügyminisztérium a térség országgyűlési képviselője és a megyei önkormányzat elnöke közbenjárásának köszönhetően."

"Maga a polgármester ismeri be, hogy fideszes politikusoktól függ, hogy egy EU-s beruházás kap-e plusz pénzt, vagy nem. Egy országgyűlési képviselőnek természetesen ehhez semmi köze nem lehetne"

– jegyzi meg Hadházy.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.