Férőhelyenként 56 millió forintból épült bölcsőde uniós támogatással egy nógrádi faluban

Az átlagos négyzetméter ár háromszorosáért sikerült felépíteni a bölcsődét.

  • Tornyos Kata

667 millió forintból épült fel egy 12 fős bölcsőde Kazáron, egy határmenti, 1600 fős nógrádi faluban. Azaz egy férőhelyet 56 millió ft EU-s támogatásból sikerült megépíteni – olvasható Hadházy Ákos Facebook-oldalán.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Nógrádban egy új ház négyzetméter ára 650 ezer forint körül van. Ennek az épületnek a teljes alapterülete kb. 300 nm, tehát 2.25 millió/nm, azaz nagyjából háromszoros áron építették fel. Azt is kiemeli a politikus, hogy egy gyors internetes keresés alapján idén átadott osztrák bölcsikről szóló cikkekben azt találta, hogy Ausztriában többnyire a kazárinál fele áron, dupla férőhellyel építettek bölcsiket.

Ezzel kapcsolatban Kazár polgármestere a nool.hu.nak azt mondta, hogy eredetileg kevesebből tervezték, de "a beruházás kivitelezéséhez a környék talán egyik legnagyobb többletköltség-igénylését hagyta jóvá számukra a Pénzügyminisztérium a térség országgyűlési képviselője és a megyei önkormányzat elnöke közbenjárásának köszönhetően."

"Maga a polgármester ismeri be, hogy fideszes politikusoktól függ, hogy egy EU-s beruházás kap-e plusz pénzt, vagy nem. Egy országgyűlési képviselőnek természetesen ehhez semmi köze nem lehetne"

– jegyzi meg Hadházy.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.