Szakszervezetek: senki se ringassa magát abba a hitbe, hogy mindenkinek a bére 32 százalékkal növekedni fog

Több pontban sem világos, hogy mihez képest növekednek majd 32,2 százalékkal a bérek.

  • Székács Linda

"Senki se ringassa magát abba a hitbe, hogy mindenkinek a bére 32 százalékkal növekedni fog. Ettől jóval kevesebbel, mivel a pótlékok is növekedni fognak, illetve az esélyegyenlőségi támogatások összege is növekedni fog. Tehát az alapbérek nem fognak annyival növekedni" - számolt be róla Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete a Maruzsa Zoltánnal történt egyeztetés után.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Orbán Viktor a csütörtöki évzáró sajtótájékoztatóján bejelentette: 2024. január 1-jétől 32,2 százalékkal növelik a pedagógusbéreket, az elkövetkezendő három évben pedig az a cél, hogy az átlagkeresetük bruttó 800 ezer forint körül legyen.

Ezen a napon egyeztetettek a Belügyminisztériumban a szakszervezetek képviselői is Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral. Az egyeztetés után Totyik Tamás és Nagy Erzébet arról számoltak be, hogy ennek a 32,2 százalékos növekedésnek várhatóan a novemberi illetmények adják majd az alapját, ez azonban egyelőre nem teljesen tisztázott.

"Ez azért nem mindegy, mert nem mindegy az, hogy ami eddig történt, az beleszámít-e a 32,2 százalékba. Nem mindegy például, hogy a garantált bérminimumra és minimálbérre történő béremelés is beletartozik-e" - részletezte Nagy Erzsébet.

 

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Thursday, December 21, 2023

A PDSZ ügyvezetője szerint szintén problémás, hogy amennyiben megemelkedik a gyakornoki illetmény - bruttó 440 ezer forint - ez is már eleve valamennyi béremelést eredményezne azok számára, akik nem gyakornokok, de eddig ennél kevesebbet kerestek, illetve a gyakornoki illetmény képezi a megbízási díjaknak is az alapját (osztályfőnöki pótlék, munkaközösségi, szakvezetői, stb pótlék).

"Ha ezeket mindet összevetjük láthatjuk, hogy nagyon kevesen számíthatnak arra, hogy ez tényleg ennyi béremelést jelent majd számukra"

- tette hozzá.

Totyik Tamás szerint ugyanis amennyiben a kormány betartja az ígéretét, úgy a gyakornokoknak 540 ezer forintost kezdőbért kellene adniuk, ezt azonban "hiszik, ha látják".

A szakszervezetek képviselői arra is kitértek, hogy Orbán Viktor a januári béremelést a sajtótájékoztatón még egy Brüsszeltől érkező levéltől tette függővé, illetve hozzátették, hogy míg korábban az volt az ígéret, hogy a pedagógusok alapbére 2025-től éri majd el a bruttó 800 forintot, a kormányinfón ezt már 2026-ra tette.

Hozzátették: meglátják, hogy valóban érkezik-e béremelés, és majd ennek fejében hoznak döntést arról, hogy hogyan folytatják a tiltakozásokat a jövőben.

"Ennek a kormánynak akkor hiszünk, amikor már megtörtént" - jegyezte meg Totyik Tamás.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.