Óvodai nevelő szakma: itt vannak a képzési és kimeneti követelmények

A tervek szerint a technikumi képesítéssel rendelkező óvodai nevelők a diplomás óvodapedagógusok munkáját fogják segíteni.

  • Székács Linda

Már elérhetők az óvodai nevelő szakma képzési és kimeneti követelményei - osztotta meg az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) először júniusban állt elő a technikumi óvodai nevelés képzés tervezetével, amiről akkor Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta: "Az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza."

A technikumi szakma keretein belül a diákok amellett, hogy érettségit szereznek gyakorlatorientált szakmai oktatásban is részesülnek, ami az IKK szerint "az óvodai nevelők által ellátandó feladatokhoz szükséges kompetenciák elsajátítására fog irányulni." Az ötéves technikumi képzésben résztvevők az ágazati alapoktatást követően dönthetnek, hogy az óvodai nevelő szakmát vagy az ágazathoz tartozó másik, oktatási szakasszisztens szakmát választják.

Azok, akik már rendelkeznek érettségi vizsgával, mindössze két év alatt megszerezhetik a képesítésüket, a pedagógiai előképzettséggel rendelkezők számára pedig a szakma akár egy év alatt is elsajátítható.

"A technikumi oktatásban résztvevők minőségi oktatását szavatolja, hogy az óvodai nevelő szakma képzési tartalma több érintett felsőoktatási intézmény bevonásával került meghatározásra"

- teszik hozzá, a szakma oktatását ugyanis okleveles technikusképzés keretében, felsőoktatási intézménnyel együttműködésben indíthatják az erre engedéllyel rendelkező intézmények.

Az IKK szerint az óvodai nevelők a diplomás óvodapedagógusok munkáját fogják segíteni, velük együttműködve, érdemben tudnak majd részt venni az óvodások nevelésében és fejlesztésében, valamint az értelmi- és egészségfejlesztésüket szolgáló mindennapos nevelési tevékenységek elvégzésében. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy az egyes nevelési feladatok megtervezése, megszervezése, valamint a magasabb szintű szakmai ismereteket igénylő feladatok ellátása továbbra is a felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok feladata lesz.

Az óvodai nevelő és az óvodapedagógus elvárt kompetenciáinak, valamint feladatainak tervezett elhatárolásáról az alábbi táblázatból informálódhattok:

 

A képzéssel kapcsolatban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara korábban aggodalmát fejezte ki. Bejegyzésükben azt írták:

"Egy mai 18–19 éves fiatal nem rendelkezik a kora gyermekkori neveléshez kapcsolódó kompetenciákkal, már csak életkoránál fogva sem. Ilyen életkori tapasztalatokkal és a nem felsőoktatási képzettséggel rendelkező nevelőkön keresztül a normál fejlődésmenetű gyermekek támogatását sem tartjuk megvalósíthatónak, nemhogy a kötelező integrációs törekvések elvárt professzionális kivitelezését."

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.