Rétvári Bence szerint "soha ilyen közel" nem volt még Finnországhoz a magyar oktatás

A belügyminisztérium államtitkára a PISA-eredményeket hozta példának, ő azonban máshogy látja az eredményeket, mint amit azok valójában mutatnak.

  • Székács Linda

„Felhívom a figyelmét, hogy a 2022. évi PISA-felmérés alapján valamennyi mérési terület átlagát vizsgálva soha ilyen közel nem voltunk Finnországhoz. Az Önök kormányzása alatt 2006-ban szövegértésből még 65 pont távolságra voltunk Finnországtól, ezzel szemben 2022-ben 17 pontra csökkent a különbség, így 48 ponttal kerültünk közelebb, matematikából 2006-ban 57 pont volt a távolság, addig 2022-ben már csak 11 ponttal értünk el kevesebbet, mint a finnek, vagyis 46 ponttal kerültünk közelebb, természettudományból 59 pont volt a távolság a finn és a magyar eredmények között 2006-ban, ehhez képest 2022-ben 25 pontra csökkent a távolság, tehát természettudományból is közelebb kerültünk - összesen 34 ponttal - Finnországhoz" - válaszolta Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár Vadai Ágnes DK-s képviselő Pintér SÁndor belügyminiszternek feltett kérdésére.

Vadai azt szerette volna megtudni, hogy tanulmányozza-e a kormány a finn oktatási modellt, ami rendre előkerül a sajtóban, mint a világ egyik leghatékonyabb oktatási rendszere. Rétvári erre azt válaszolta, hogy a kormány folyamatosan tanulmányozza az összes OECD-ország oktatási modelljét, így a finn oktatás működési modelljét is, és a jó gyakorlatokat bármely ország oktatási rendszeréből szívesen átveszi a minél magasabb minőségű oktatás-nevelés elérése érdekében. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: Magyarország a 15 éveseken végzett PISA-felmérések eredménye szerint folyamatosan zárkózik fel a finn diákok szintjére.

A valóság azonban az, hogy a közeledés okát - Rétvári Bence államtitkár meglátása ellenére - nem a magyar eredmények javulásában, hanem a finn eredméynek drasztikus romlásában kell keresni: a legutóbbi, 2018-ban végzett felmérés óta ugyanis a PISA-felmérés mindhárom tudományterületén (szövegértés, matematika, természettudományok) visszaestek a finn eredmények, de a Covid-járvány miatt más országok eredményei, így az OECD-átlag is gyengébb lett. Nem Magyarország zárkózott fel tehát a finnekhez, hanem a finn gyerekek teljesítménye romlott jelentősen, ugyanakkor még így is bekerültek a tíz legjobban teljesítő ország közé, és továbbra is jelentős eredménybeli különbségek vannak a két ország között a december 5-én nyilvánosságra hozott felmérésben.

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.