Plusz egy év óvoda: több ezer szülőnek lesz fontos dolga a következő hetekben

Hamarosan indul a plusz egy év óvoda ügyintézése. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Székács Linda

December 28-án elérhetővé válik a tankötelezettség halasztása iránti kérelem, ismertebb nevén a plusz egy év óvoda kérelme az alábbi linken. A szülők ezt követően 2024. január 18-ig jelezhetik az Oktatási Hivatal számára, ha szeretnék, hogy a gyerekük még egy évre az óvodában maradna.

A kérelmeket ügyfélkapun keresztül és postai úton is be lehet nyújtani, a rövidebb ügyintézés érdekében azonban inkább az ügyfélkapus megoldást szorgalmazzák.

"A tankötelezettség megkezdésének halasztása a 2024/2025. tanévre vonatkozó eljárásban azon gyermekek esetében merülhet fel, akik 2017.09.01 és a 2018.08.31. között születtek, függetlenül attól, hogy jelenleg középső, vagy nagycsoportba járnak-e és hogy korábban hány évig részesültek óvodai nevelésben" - írják az OH honlapján.

Halasztást kizárólag egy alkalommal lehet kérvényezni, ha azonban az érintett gyerek augusztus 31. napjáig a hetedik életévét is betölti, a tankötelezettség megkezdése tovább már nem halasztható. A hétéves gyerekeknek szeptember 1. napjával mindenképpen iskolába kell menniük.

SNI, BTMN

Amennyiben a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) feltárásával összefüggésben végzett vizsgálat keretében január 18-ig szakértői véleményében javasolja, hogy az érintett gyerek további egy nevelési évig óvodai nevelésben részesüljön, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ilyenkor a szakértői véleményt az óvodában kell bemutatni, az óvoda pedig annak alapján rögzíti az óvodában maradás tényét a köznevelés információs rendszerébe (KIR).

Ha ennek kiállítására a határidőn belül nem kerül sor, de a szülő szeretné, hogy gyereke még egy évig óvodai ellátásban részesüljön, a kérelmet neki, vagyis a szülőnek kell benyújtania. Ha azok alapján nem tudják megállapítani az érintett óvodás fejlettségi szintjét, pedagógiai szakértői vizsgálatot rendelhetnek el.

 

Hogyan értesítenek a döntésről?

Az Oktatási Hivatal a döntését határozat formájában közli a szülővel.

"Amennyiben a Hivatal helyt ad a szülő kérelmének, illetve, ha a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a törvényi határidőn belül javasolja az óvodában maradást, a gyermek egy tanévvel később válik tankötelessé. Ez azt jelenti, hogy a gyermek még egy nevelési évig kötelező módon óvodai ellátásban fog részesülni. A szülő nem hagyhatja figyelmen kívül sem a Hivatal határozatát, sem a szakértői bizottság szakértői véleményét, és azzal ellentétes módon nem írathatja gyermekét iskolába" - írják.

A döntéssel szemben annak kézhezvételét követően 15 napon belül közigazgatási per indítható, melynek illetéke 30.000 forint.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.