Elfogadták a státusztörvényt, de elmaradtak a tiltakozások, helyette kétezer pedagógus jelezte a felmondását a hónap végéig. Ezek voltak 2023 júliusának legfontosabb történései,
A folyamatos tiltakozások, petíciók és tüntetések ellenére július 4-én 136 igen, 58 nem és 0 tartózkodás mellett a kétharmados többséget igénylő részekkel együtt megszavazta a parlament a státusztörvény bevezetését, holott az érkező politikusokat aznap reggel is a pedagógusok és diákok akciója fogadta a Kossuth téren.
"Most 100 kg jeget fogunk elhelyezni a jövő feliraton, hogy lássátok, hogy olvad el a mi jövőnk - mondta a Pedagógus Egység képviselője a Kóssuth téren, majd Lengyel Tamás elszavalta Radnóti Miklós Száll a tavasz című versét, miközben szétszórták a jeget a Parlament előtt.
Novák Katalin államfő szerint - mivel az Európai Bizottság javaslatára - a törvény több pontján is változtattak, az elfogadott életpálya törvény "már más, mint ami a tiltakozásokat kiváltotta" ezért július 6-án alá is írta azt, így a státusztörvény július 15-én életbe is lépett, maga a jogállás-váltás azonban csak 2024. január 1-jén történik meg.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az Origónak adott interjújában azt mondta, szeptember 15-ig értesítik a pedagógusokat arról, milyen lesz 2024. január 1-től az új szerződésük, akik aztán a hónap végéig dönthetnek arról, elfogadják-e azt, vagy sem, sokan azonban nem várták meg az új szerződésüket. A hónap végéig több mint kétezer pedagógus jelezte a felmondását, köztük Balatoni József "Jocó bácsi" is.
Az elfogadott státusztörvény egyik bekezdésében szerepelt egyébként az a módosítás is, amely szerint a továbbiakban nem kötelező a Pedagógus II. fokozat megszerzése.
A törvény elfogadása után azonban - feltehetőleg a nyári szünet miatt - a látványos tiltakozások és tüntetések elmaradtak, az Egységes Diákfront azonban azt ígérte, a továbbiakban is folytatják majd a harcot a tanáraikért, kiváltképp a korábban meghirdetett 7IGEN-es népszavazás megszervezésével.
Erasmus-ügy: nyári szünet
Bár a hírek szerint a kormánynak és az Európai Bizottságnak nyár közepéig kellett volna dülőre jutni az Erasmus-ügyben és megújítani a szerződéseket, a Kulturális és Innovációs Minisztérium ezt már a hónap elején cáfolta, helyette egy november végi időpontot jelöltek meg az ügy megoldására. Navracsics Tibor miniszter szerint azért, mert Brüsszelben is "nyári szünet van", és ősszel nem tárgyalnak a befagyasztott forrásokról, ami 4500 egyetemista Erasmus+ csereprogramját akadályozhatja.
A Tempus Közalapítványnak azonban július 13-án, csütörtökön kellett döntést hoznia a 2024-es támogatásokról. Ezen úgy határoztak, hogy egyelőre csak feltételesen támogatják a modellváltó egyetemek külföldi csereprogramjait, ami azt jelenti, hogy a pályázókkal akkor történhet meg a támogatási szerződés aláírása, ha erre az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
