Elfogadták a státusztörvényt, de elmaradtak a tiltakozások, helyette kétezer pedagógus jelezte a felmondását a hónap végéig. Ezek voltak 2023 júliusának legfontosabb történései,
A folyamatos tiltakozások, petíciók és tüntetések ellenére július 4-én 136 igen, 58 nem és 0 tartózkodás mellett a kétharmados többséget igénylő részekkel együtt megszavazta a parlament a státusztörvény bevezetését, holott az érkező politikusokat aznap reggel is a pedagógusok és diákok akciója fogadta a Kossuth téren.
"Most 100 kg jeget fogunk elhelyezni a jövő feliraton, hogy lássátok, hogy olvad el a mi jövőnk - mondta a Pedagógus Egység képviselője a Kóssuth téren, majd Lengyel Tamás elszavalta Radnóti Miklós Száll a tavasz című versét, miközben szétszórták a jeget a Parlament előtt.
Novák Katalin államfő szerint - mivel az Európai Bizottság javaslatára - a törvény több pontján is változtattak, az elfogadott életpálya törvény "már más, mint ami a tiltakozásokat kiváltotta" ezért július 6-án alá is írta azt, így a státusztörvény július 15-én életbe is lépett, maga a jogállás-váltás azonban csak 2024. január 1-jén történik meg.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az Origónak adott interjújában azt mondta, szeptember 15-ig értesítik a pedagógusokat arról, milyen lesz 2024. január 1-től az új szerződésük, akik aztán a hónap végéig dönthetnek arról, elfogadják-e azt, vagy sem, sokan azonban nem várták meg az új szerződésüket. A hónap végéig több mint kétezer pedagógus jelezte a felmondását, köztük Balatoni József "Jocó bácsi" is.
Az elfogadott státusztörvény egyik bekezdésében szerepelt egyébként az a módosítás is, amely szerint a továbbiakban nem kötelező a Pedagógus II. fokozat megszerzése.
A törvény elfogadása után azonban - feltehetőleg a nyári szünet miatt - a látványos tiltakozások és tüntetések elmaradtak, az Egységes Diákfront azonban azt ígérte, a továbbiakban is folytatják majd a harcot a tanáraikért, kiváltképp a korábban meghirdetett 7IGEN-es népszavazás megszervezésével.
Erasmus-ügy: nyári szünet
Bár a hírek szerint a kormánynak és az Európai Bizottságnak nyár közepéig kellett volna dülőre jutni az Erasmus-ügyben és megújítani a szerződéseket, a Kulturális és Innovációs Minisztérium ezt már a hónap elején cáfolta, helyette egy november végi időpontot jelöltek meg az ügy megoldására. Navracsics Tibor miniszter szerint azért, mert Brüsszelben is "nyári szünet van", és ősszel nem tárgyalnak a befagyasztott forrásokról, ami 4500 egyetemista Erasmus+ csereprogramját akadályozhatja.
A Tempus Közalapítványnak azonban július 13-án, csütörtökön kellett döntést hoznia a 2024-es támogatásokról. Ezen úgy határoztak, hogy egyelőre csak feltételesen támogatják a modellváltó egyetemek külföldi csereprogramjait, ami azt jelenti, hogy a pályázókkal akkor történhet meg a támogatási szerződés aláírása, ha erre az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
