Stagnáltak vagy romlottak a 2022-es kompetenciamérések eredményei, délutántól hajnalig vitatkoztak a parlamentben a státusztörvény tervezetéről. Ezek voltak 2023 júniusának legfontosabb történései.
Bár az eredeti tervek szerint a státusztörvény június elején lépett volna életbe, annak tervezetét június hatodikán nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. Ezzel kapcsolatban Pintér Sándor minisztériuma átfogó egyeztetésekről számolt be, a szakszervezetek szerint viszont ez nem történt meg. Tiltakozásképp a Tanítanék és a noÁr petíciót indított a tervezet ellen, amit 80481-en töltöttek ki, és amit aztán a minisztériumnak is beküldtek, a szakszervezetek pedig jelezték, hogy tovább folytatnák a sztrájktárgyalásokat, ugyanis a követeléseiket a törvénytervezet benyújtása ellenére nem vonják vissza.
A hónap során egyébként többször is demonstráltak a törvény ellen. Május vége és június elseje között a diákok több napon keresztül sátraztak a Sándor-palota előtt, pedagógusnapon az ADOM Diákmozgalom szervezett tüntetést, melynek során az Oktogontól a Belügyminisztérium épületéhez vonultak, június 16-án pedig - aznap, amikor elsőként került a parlament elé a státusztörvény - az Egységes Diákfront és a Tanítanék szervezett kiállást a Kossuth téren, aminek részeként felszólították a pártokat a törvénytervezet elutasítására.
A parlamenti vita június 16-án pénteken, nem sokkal délután fél 4 után kezdődött, melynek részeként Maruzsa Zoltán államtitkár ismertette a törvénytervezet főbb pontjait, többek között azt, hogy
Az országgyűlési képviselők több mint nyolc órán keresztül, éjszakába nyúlóan ütköztették az érveiket a törvénnyel kapcsolatban, megegyezés nem született, pusztán annyi előrelépés történt, hogy a pedagógusok heti óraszámát 22-26 óra helyett 24 órában maximalizálták.
Néhány nappal a parlamenti egyeztetést követően Maruzsa Zoltán ismét összeült a szakszervezetek képviselőivel, az egyeztetés azonban eredménytelenül zárult. Ugyanakkor az Európai Bizottság kifogásait, vagyis a
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
