A GINOP Plusz és a területfejlesztési TOP Plusz felzákóztatási programokat előfinanszírozta a kormány, a pedagógusbérek emelése viszont már nem fér bele a költségvetésbe.
A hétfői nap folyamán az Országgyűlés két bizottsága hallgatta meg Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert, aki jövőre kap a közigazgatással kiegészülve önálló minisztériumot. Ez felel majd többek között az uniós támogatások lehívásáért is.
A Telex szerint a meghallgatáson Navracsics hangsúlyozta, hogy az EU-s források felhasználásánál jelenleg épp két pénzügyi időszak metszéspontjánál vagyunk, mert most zárulnak a 2014–2020-as periódus projektjei, és bár a kifutó időszakban sikeresek a lehívások, a 2021-es időszaktól kezdve már vannak "adminisztrációs akadályok," de már közel a megegyezés.
Ezzel kapcsolatban Csárdi Antal, az LMP képviselője a gazdasági bizottság ülésén megkérdezte, hogy ha valóban közel a megegyezés az EU-s forrásokról, miért nem finanszírozzák elő a tanárok béremelését is.
A miniszter szerint erre azért nem kerülhet sor, mert egyelőre csak a GINOP Plusz és a TOP Plusz fér bele a költségvetésbe, annak teherbíró képessége nem teszi lehetővé az előfinanszírozást, itt ugyanis "fejnehéz" a társfinanszírozási rendszer. Kezdetben az EU fizetné a béremelést az EFOP Plusz nevű operatív programból, ezt fokozatosan venne át a magyar költségvetés.
Az Erasmussal kapcsolatban a miniszter azt mondta, próbálják megtudni, mi az uniós testület egzakt problémája, mert miközben "a modellváltó egyetemek egyre jobb adatokat mutatnak, az Európai Bizottság változtat az álláspontján."
Szerinte a tárgyalások azért húzódnak el, mert az Európai Bizottság bonyolultabb felépítésű, mint a magyar kormány, és időnként attól is változik az álláspontjuk, hogy melyik főigazgatósága írja az előkészítő anyagot.
Navracsics ugyanakkor azt is hozzátette: 2024-ig zavartalan a modellváltó egyetemek hallgatóinak részvétele az Erasmus csereprogramban, és bíznak benne, hogy utána is az marad.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
