Jobban teljesítettek a magyarul tanuló diákok a romániai átlagnál a PISA-teszten

A magyarul tanuló diákok mindhárom teszten - matematikából, szövegértésből és természettudományokból - is jobban teljesítettek Romániában, mint az országos átlag, vagyis a többségi nyelven tanulók.

  • Tornyos Kata

Tovább romlott a magyar diákok teljesítménye szövegértésből és matematikából, míg természettudományokból sikerült javítaniuk - derült ki a legfrissebb, 2022-es PISA-mérés eredményeiből. Ezzel Magyarország régiós szinten a középmezőnyben szerepel: a lengyelek, csehek és az osztrákok egyértelműen jobb eredményt értek el, és a szövegértést leszámítva a szlovénok is előttünk végeztek. Viszont a horvátokat, a szlovákokat, az ukránokat és a románokat megelőztük.

A 2022-es felmérés egyik újdonsága volt, hogy az erdélyi magyar oktatási rendszert külön reprezentatív almintán mérték fél, ezt a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek sikerült elérnie. A valamivel több mint 7000 letesztelt romániai diákból mintegy 1200 volt magyarul tanuló, így a megfelelő korú magyar diákoknak mintegy 15 százalékát tesztelték le – olvasható a Transtelexen.

„Elöljáróban az látszik, hogy a magyarul tanuló diákok mindhárom teszten, tehát a matematikán, a szövegértésen és a természettudományokon is jobban teljesítettek, mint az országos átlag, a többségi nyelven tanulók. És úgy tűnik, hogy a magyar oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenségek kisebbek, mint országos szinten ”

– mondta Kiss Tamás, a magyar alminta egyik kezdeményezője. Hozzátette: hegyre hangosabbak a kritikák, hogy a magyar nyelvű oktatás gyengébb lenne, mint az országos átlag, de ez azért lehet, mert nincsenek jól felépítve az országos mérések. Szerinte az erdélyi magyar diákoknak a román nyelv és irodalom érettségi miatt van rosszabb átlaga.

A szociológus elmondása szerint részletes eredményeiket januárban fogják bemutatni a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által szervezett műhelybeszélgetésen.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.