A tankerületek nem tudnak egyértelmű jogi érvet felhozni arra, hogy miért nem a jogszabályban leírt jogosító idővel számolnak a státusztörvény miatt felmondott tanárok végkielégítésénél.
Ahogy arról már mi is beszámoltunk, rengeteg olyan megkeresés érkezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ), miszerint a pályaelhagyó tanároknak járó két- vagy háromhavi végkielégítés helyett a tankerületek csak egyhavi összeget akarnak kifizetni. Közben pedig a tankerületek sorra bukják el a ki nem fizetett túlórák miatt indított pereket - írta meg a Szabad Európa.
A PDSZ által megbízott ügyvéd, dr. Nyitrai Károly a lapnak adott interjújában azt mondta, hogy ez a probléma mintegy ezer távozó pedagógust is érinthet, aminek a költségvetési vonzata minimum félmilliárd forint lehet.
A pedagógusok a korábbi szabályok szerint akár nyolchavi végkielégítésre is jogosultak lennének, ha legalább húsz éve egy munkáltatónál dolgoznak, most viszont csak egy-, két-, legfeljebb háromhavi végkielégítést kaphatnak, attól függően, mennyi jogosító idővel rendelkeznek
- magyarázta a PDSZ által megbízott ügyvéd.
Így jelenleg, ha a felmondott pedagógus húsz évnél kevesebbet dolgozott, akkor egyhavi, ha húsz évnél többet, akkor kéthavit, ha pedig harminc évet egy munkáltatónál dolgozott, akkor háromhavi végkielégítésre jogosult az átmeneti szabály szerint.
A jogszabály a jogosító idő fogalmát használja, amelyet a korábbi munkajogi szabályok nem ismernek. A korábban közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött időt jelenti, vagyis össze kell számolni a korábban pedagógus-jogviszonyban eltöltött időt, de a tankerületek ezt nem ismerik el, és csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt veszik figyelembe a végkielégítés meghatározásakor
- mondta dr. Nyitrai Károly.
Emellett azt is ismertette, hogy egy olyan pedagógusnak, aki öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, van harminc év közalkalmazotti jogviszonya, és húsz éve ugyanott dolgozott, 36 havi, vagyis háromévnyi végkielégítés jár.
Az ügyvéd szerint a tankerületek egyértelmű jogi érvet még nem tudtak mondani, hogy miért nem a jogszabályban leírt jogosító idővel számolnak ilyen esetekben. Ezért próbaperek indítását tervezik, és azok lezárását követően minden érintettnek jogsegélyt nyújtanak.
A tankerületek sorra veszítik el a pereket
Dr. Nyitra Károly arról is beszámolt, hogy az országban százas nagyságrendben zajlanak olyan perek, amik a ki nem fizetett túlórabérek miatt indultak. Az ügyvéd szerint a tankerületek sok esetben csak akkor fizetik ki a bérpótlékot, ha a bíróság jogerősen megítéli azt. Ők legalább négy esetben nyertek már, és tucatnyi peren kívüli egyezséget kötöttek.
A ki nem fizetett bérpótlékok miatt fellépő pedagógusok egy része élt azzal a lehetőséggel, hogy egy írásbeli fizetési felszólítás után rendkívüli lemondással megszüntette a jogviszonyát, országosan a százat is elérheti a számuk. Ők legalább 17 tanárt képviselnek ilyen ügyben.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
