Félmilliárd forintos végkielégítést akarnak megvonni a távozó tanároktól

A tankerületek nem tudnak egyértelmű jogi érvet felhozni arra, hogy miért nem a jogszabályban leírt jogosító idővel számolnak a státusztörvény miatt felmondott tanárok végkielégítésénél.

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, rengeteg olyan megkeresés érkezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ), miszerint a pályaelhagyó tanároknak járó két- vagy háromhavi végkielégítés helyett a tankerületek csak egyhavi összeget akarnak kifizetni. Közben pedig a tankerületek sorra bukják el a ki nem fizetett túlórák miatt indított pereket - írta meg a Szabad Európa.

A PDSZ által megbízott ügyvéd, dr. Nyitrai Károly a lapnak adott interjújában azt mondta, hogy ez a probléma mintegy ezer távozó pedagógust is érinthet, aminek a költségvetési vonzata minimum félmilliárd forint lehet.

A pedagógusok a korábbi szabályok szerint akár nyolchavi végkielégítésre is jogosultak lennének, ha legalább húsz éve egy munkáltatónál dolgoznak, most viszont csak egy-, két-, legfeljebb háromhavi végkielégítést kaphatnak, attól függően, mennyi jogosító idővel rendelkeznek

- magyarázta a PDSZ által megbízott ügyvéd.

Így jelenleg, ha a felmondott pedagógus húsz évnél kevesebbet dolgozott, akkor egyhavi, ha húsz évnél többet, akkor kéthavit, ha pedig harminc évet egy munkáltatónál dolgozott, akkor háromhavi végkielégítésre jogosult az átmeneti szabály szerint.

A jogszabály a jogosító idő fogalmát használja, amelyet a korábbi munkajogi szabályok nem ismernek. A korábban közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött időt jelenti, vagyis össze kell számolni a korábban pedagógus-jogviszonyban eltöltött időt, de a tankerületek ezt nem ismerik el, és csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt veszik figyelembe a végkielégítés meghatározásakor

- mondta dr. Nyitrai Károly.

Emellett azt is ismertette, hogy egy olyan pedagógusnak, aki öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, van harminc év közalkalmazotti jogviszonya, és húsz éve ugyanott dolgozott, 36 havi, vagyis háromévnyi végkielégítés jár.

Az ügyvéd szerint a tankerületek egyértelmű jogi érvet még nem tudtak mondani, hogy miért nem a jogszabályban leírt jogosító idővel számolnak ilyen esetekben. Ezért próbaperek indítását tervezik, és azok lezárását követően minden érintettnek jogsegélyt nyújtanak.

A tankerületek sorra veszítik el a pereket

Dr. Nyitra Károly arról is beszámolt, hogy az országban százas nagyságrendben zajlanak olyan perek, amik a ki nem fizetett túlórabérek miatt indultak. Az ügyvéd szerint a tankerületek sok esetben csak akkor fizetik ki a bérpótlékot, ha a bíróság jogerősen megítéli azt. Ők legalább négy esetben nyertek már, és tucatnyi peren kívüli egyezséget kötöttek.

A ki nem fizetett bérpótlékok miatt fellépő pedagógusok egy része élt azzal a lehetőséggel, hogy egy írásbeli fizetési felszólítás után rendkívüli lemondással megszüntette a jogviszonyát, országosan a százat is elérheti a számuk. Ők legalább 17 tanárt képviselnek ilyen ügyben.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.